Váltás akadálymentesített változatra
fejléc
ünnep
 






Máriapócs

Miskolci Apostoli Exarchátus

Szent Lukács Szeretetszolgálat

Szeretettár

Szent Atanáz Hittdományi Főiskola

Görögkatolikus cigánypasztoráció

parochia.hu

Szeminárium

Szent Atanáz Kegytárgybolt

Örökségünk kutatócsoport

Tudásolimpia

Diakónus

MKPK


Mária a kegyelem jele életünkben

2010. január 1., péntek

Máriáról, az ő alakjáról, valójában nem sok szó esik az Újszövetségben. Mégis, ha jól odafigyelünk, láthatjuk, hogy Mária nem hiányzik a keresztény misztérium három lényeges pillanatának egyikénél sem: ott van a Megtestesülésnél, ami benne ment végbe. Jelen volt a Húsvéti Misztériumnál, mert ahogy a Szentírásban olvashatjuk: „Jézus keresztje alatt ott állt anyja” (Jn 19,25), s ugyanígy a Pünkösd eseményeiben is ott volt, hiszen az Apostolok Cselekedetei szerint az apostolok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak Máriával, Jézus anyjával”.

Mária jelen van… Mindig, amikor igazán szükséges volt arra, hogy jelen legyen. S ugyanezzel a jelenléttel jelen van ma is, amikor szintén szükségét érezzük az Ő egyszerű, alázatos, csendes, anyai jelenlétére. Így, ezzel, a csak Általa megélt jelenléttel vesz részt a mi életünkben! Ez a csodálatos a Mária-tiszteletében, abban a sok millió emberben, akik bizalommal és őszintén keresik az Isten anyjának jelenlétét és segítségét.

Lehetséges, mert Ő, az angyal szavai szerint: „kegyelemmel teljes”. Az angyal belépett hozzá és így szólt: Örülj, kegyelemmel teljes, majd: „ne félj, kegyelmet találtál az Istennél”. Nem azt mondja, hogy örülj, Mária, hanem – biztosan nem véletlenül -, hogy: Örülj, kegyelemmel teljes! A kegyelem az a milliő, mely legszebben és legvilágosabban fejezi ki Mária önazonosságát. A kegyelem az a kulcsfogalom, melyben megérthetjük Máriát, az ő alakját.

Ki is Mária, hogyan lehetséges az Ő állandó, őszinte és alázatos jelenléte: a válasz abban a nagy titokban rejlik, amit kegyelemnek nevezünk. Mária az Isten kegyelmének titokzatos, örök jele. Annak a kegyelemnek, ami nem más, mint az örök Isten emberekhez való fordulása, annak az Istennek az ember-keresése, aki azon túl, hogy „önmagáért létezik”, sokkal inkább „másokért, számunkra van és létezik”, azaz ez az Isten maga a kegyelem.

Mária ennek a kegyelemnek bizonyos értelemben vett földi teljessége, ennek az isteni magatartásnak, melyben felfedezhető magának az Istennek a léte és a milyensége, ennek az odafordulásnak, emberekhez való önajándékozásnak az ikonja. Mária megérezhette, talán a kezdetektől tudta, mit jelent kegyelemből létezni, kegyelemből, Isten ajándékából élni, és örülni ennek, szinte kérdések nélkül, ráhagyatkozva magára az ajándékozóra, az Istenre. Mária teljes joggal tehette magáévá az apostol szavait: „Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok” (1Kor 15,10). Mária puszta „jelenlétével” is segít nekünk abban, hogy felfedezzük, a mára már sokszor elfeledett örök nagy titkot, hogy megértsük, mit jelent Isten ajándékának lennünk, mindent Isten kegyelmének tekintenünk, s természetesen eszerint élnünk. Ezt, a mai világ, elsősorban Mária példáján keresztül tanulhatja meg!

A kegyelem titkához szorosan kapcsolódik, hogy kettős jelentése van, eredete a szépség, báj, szeretetreméltóság szinonimája, de ha azt, mondjuk, hogy valaki kegyelmet kap, akkor arra is gondolnunk kell, hogy elengedték neki büntetését. Az Isten kegyelméről beszélve ennek a második jelentésnek is fontos szerepe van. Isten és az ember kapcsolatában, aki kegyelmet kap, kegyelmet talál, az elsődlegesen Isten előtti helyét találja meg azzal, hogy „megkönyörül rajta” az Isten, s ennek lesz következménye a minőségi változás, a külső és belső szépség és báj.

Mária ennek is a tanúja, Ő, aki kegyelmet talál Isten előtt, mégpedig a legtökéletesebb és persze felfoghatatlan módon, azért lehet oly kedves, szép, bájos és őszinte, mert az Isten ajándékaként, az Ő kegyelme következményeként, Mária létében hordozza ezt az állapotot. Az az ember pedig, aki Máriához hasonlóan, felfedezi életének kegyelmi eredetét, nem tehet mást, mint köszönetet és hálát mond. „Lelkem magasztalja az Urat, mert nagyot tett velem”. A bibliai ember, amikor köszönetet akar mondani, akkor elkezdi dicsőíteni azt, akinek a köszönet jár. Mária is így ad hálát, mond köszönetet, hogy közben dicséri a Mindenható hatalmasságát. Ez a rácsodálkozás, teremtményi alázat, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a ma ember is meg tudjon állni Isten, az Ő nagysága előtt, az az alázat mely, egyszerre köszönet és annak az érzése, hogy az ember tudja és érzi helyét, helyzetét a világban, s ezzel a ráhagyatkozással fogadja el azt. Nem naivan és üresen, hanem éppen az Isten kegyelmére hagyatkozva, bízva benne!

Mária jelenléte és példája tehát ma is, azt jelenti számunkra, hogy az ember megérezheti, hogy mindennek a kezdetén ott van a kegyelem. Isten szabad és ingyenes kiválasztása. Isten érkezése Krisztusban, amikor nekünk ajándékozza önmagát, tiszta és őszinte szeretetből. Ez a kegyelem-érzet a kereszténység szilárd köve, mondhatnánk első alapelve, melyet sohasem felejthet el, amiről soha sem mondhat le! Jó lenne ma ezt sokkal jobban tudatosítanunk!

Amint Mária számára, úgy az Egyház, s annak minden tagja számára is a kegyelem jelenti valóságának igazi magját és létezésének gyökerét, mert a kegyelem által vagyunk azok, amik. Egy híres gondolkodó, Gabriel Marcel szerint, a kegyelemre alapozott keresztény metafizika szerint „lenni annyit tesz, mint szeretve lenni!” Életünkre, létünkre, itt levésünkre nincs más magyarázat, mint az a szeretet, mellyel Isten a világba hív, s ez a kegyelem titka. Ahogy Szent Pál mondja: kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem magatok érdeme, hanem Isten ajándéka (Ef 2,8). Különös logika ez, a kegyelem, mely törvényt és életet teremt, a kereszténység logikája. A magát modernnek nevező ember és világ igen nagy hibája, mondhatnám egyfajta trendje, hogy azt hiszi, meglehet kegyelem nélkül. Lassan – éppen a technikai vívmányok csodájaként, úgy hogy látszólag elvakítanak minket, s közben lehet, hogy tényleg nem látókká válunk – a kegyelem gondolatát is kirekesztik az emberek életéből. Szinte nap, mint találkozunk olyan pszichotechnikákkal, amelyek teljesen meg akarják magyarázni az embert, mindent folyamatnak, gépnek tekintenek, melyet analizálni és vizsgálni lehet. Talán csak a kegyelemnek, Isten ajándékának, a legfontosabbnak nem hagynak helyet.

A keresztény ember előtt azonban ott áll Mária, a kegyelemmel teljes. Ő, aki segít megérteni, mit jelent Isten kegyelméből lenni az, akik vagyunk. Segít ezt megérteni és elfogadni! Micsoda titok! Mária megértette és nekünk is segít abban, hogy ezt szívünkkel is megértsük. Ő képes volt így jelen lenni a Megváltó életében. Mi is, akik Márián keresztül megérthetjük a kegyelem titkát, magunk is képesekké leszünk részt vállalni Isten üzenetében, Isten evangéliumában, melyet a világnak szán.



Seszták István













lablec

emft_eu uszt hu-ro nka

© Hajdúdorogi Egyházmegye

Impresszum Kapcsolat