Váltás akadálymentesített változatra
fejléc
ünnep
 






Máriapócs

Miskolci Apostoli Exarchátus

Szent Lukács Szeretetszolgálat

Szeretettár

Szent Atanáz Hittdományi Főiskola

Görögkatolikus cigánypasztoráció

parochia.hu

Szeminárium

Szent Atanáz Kegytárgybolt

Örökségünk kutatócsoport

Tudásolimpia

Diakónus

MKPK


Innováció

2010. január 1., péntek

Nehéz a reggeli sötétben felkelni. Puha köd, szemerkélő eső néz be az ablakon. A fény csípős, hideg és hófelhők illatát keressük benne. Hamar elszalad a nap. Még délutáni ritmusát éli a világ, mikor ránk sötétedik az utcán. Az ember hamarabb hazavágyik, meleg otthonba, fénybe. Alkalmas idő ez a készülődésre, várakozásra. A meghosszabbodott esték időt adnak az éves termés számbavételére.

Az egyházi év időbeosztása harmonikusan igazodik a természet ritmusához. Liturgikus élete az egyéni ember lelki növekedését szolgálja. A „soha le nem nyugvó nap” életének mozzanatai a lenyugvó nap ritmusán keresztül jutnak el hozzánk.

A karácsonyi készület ideje van. A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve a karácsonyi előkészület idejét a húsvéti böjthöz hasonlóan negyven napban határozza meg. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely naptár szerint november 15-én kezdődik. Szent Fülöp böjtjének is nevezik utalva az apostol november 14-i emléknapjára.

Ennek az időszaknak a közkeletű elnevezése a magyar görög katolikusok között is advent. Jelentése adventus Domini, az Úr eljövetele, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás ideje ez. A római katolikus egyházban négy a görög katolikus egyházban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat hét. A 18. században Bod Péter még így ír az adventről: „így neveztetnek a mostani rendtartás szerint a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög ekklezsia a maga böjtit” (Szent Heortokrates. 1761.).

Az advent kifejezés használata általános lett, és annak tényleges tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában, a lakáskultúra magazinok címoldalán, vagy a tv stúdiók díszeként.

Az adventi koszorú készítés a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette először J.H. Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel a templomában és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát. A kerek forma, örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából, csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el. A négy vasárnapnak megfelelően négy. A római katolikus egyházban mindegyiknek megvan a maga liturgikus jelentése is.

A magyar görög katolikus hagyományban a közelmúltban még fellelhető volt a december elsejei böjtkezdés emléke is. A Julián naptár szerint a karácsony ideje vízkeresztre esett, és ahhoz viszonyítva kezdődött a böjt december elején. Általánosnak azonban a november 15-i kezdést tekinthetjük.

A görög katolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorú állítás így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítunk négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtjuk, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdjük a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományunkat lazítjuk fel, s az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követjük a hozzá kapcsolódó római katolikus liturgikus tartalmat.

Az elmúlt években egymástól függetlenül több családban találkoztam ennek a kettősségnek a feloldásával. Az adventi koszorúra hat gyertyát tettek, és az otthon, saját kezűleg készített adventi naptárnak negyven zsákocskája volt. Ez az egyszerű újítás, innováció sokkal több, mint egyszerű ötlet. Ez az élő hagyomány. A görög katolikus vallásgyakorlat a liturgikus életből táplálkozva erősen kötődik a hagyományos formákhoz. De ez nem jelent merevséget. Csak aki elevenen benne él a saját tradíciójában, az képes megtartva azt, új elemekkel bővíteni úgy, hogy nem sérül, hanem gazdagszik általa. Tiszteletben tartja az eltérő hagyományt, azzal, hogy nem puszta formaként kezeli, s ezzel önmaga sem üresedik ki.

A készülődés ideje van. A nappalok egyre rövidebbek, hamar leszáll az este. Az ember a fényt keresi. Vegyük számba hány vasárnapunk van. Gyújtsuk meg gyertyáinkat sorban. Megőrizve és megújítva tradicióinkat talán mi magunk is világítók gyanánt állhatunk a jászol mellé karácsony éjszakáján.


dr. Szabó Irén



Gyűjtés a harangszóra









lablec

emft_eu uszt hu-ro nka

Letölthető pályázati dokumentumok

© Hajdúdorogi Egyházmegye

Impresszum Kapcsolat