Húsvét ideje

2010. április 26., hétfő

Húsvét csodálatos ünnepét a keresztények két különböző időpontban ünneplik, ami a keresztény felekezetek megosztottságának fájdalmas jele. 2010. április 4-én és 2011. április 24-én a Húsvét ünnepe viszont a különböző felekezeti naptárak szerint is ugyanarra a napra esik.

E szöveg szerzői minden felekezet keresztényeit meghívják, hogy közösen készüljünk fel a 2012. április 8.-i Húsvétra. Ez a dátum megfelel mind a nikaiai első egyetemes zsinat atyái által meghatározott előírásoknak, mind az 1997-ben meghozott és a katolikus, a protestáns és ortodox egyházak által is egyaránt elfogadott húsvéti időpont kiszámítási megállapodásnak.

A kereszténység első évszázadaiban a Húsvét pontos időpontjával kapcsolatban nem volt egyetértés. Először 325-ben a nikaiai egyetemes zsinaton szabályozták ezt a kérdést. Ennek megfelelően a Húsvétot a tavaszi Napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni. Ennek az elvnek megfelelően a Szentírás és a Húsvét ünnepe összhangba került. A zsinat továbbá hangsúlyozta, hogy a Feltámadás ünnepe nem lehet a keresztényeket megosztó tényező. Ez a konszenzus azonban XIII. Gergely pápa 1582-es naptár-reformja nyomán megbomlott. Az ortodox hívok nagy része a Juliánus-naptár használatához ragaszkodott továbbra is. Ma minden Egyház elismeri, hogy mindkét számítási módszerben találhatók pontatlanságok. Az 1997. március 5. és 10. között Aleppóban, Szíriában tartott tanácskozás alkalmával a nagy keresztény egyházak képviselői javaslatot tettek egy, minden keresztény számára elfogadható közös időpontra. E javaslat szerint az egyházak továbbra is a nikaiai zsinat idevonatkozó előírásait követnék, de a modern csillagászat pontosabb eredményeit alapul véve, a Jeruzsálemi meridiánt (délkört) alkalmazva. Az aleppói tanácskozás résztvevői voltak: a vendéglátó Szír Ortodox Egyház, az anglikán közösség, az Örmény Ortodox Egyház, a Konstantinápolyi Ortodox Pátriárkátus, a közel-keleti Evangélikus Egyház, az Anthiókiai Görög-ortodox Pátriárkátus, a Lutheránusok Világszövetsége, a Közép-keleti Egyházak Tanácsa, az utrechti unió ókatolikusainak egyházai, a Moszkvai Ortodox Pátriárkátus, az Pápai Egység Titkárság, a hetednapi adventisták és az Egyházak Világtanácsa.

Mivel a nikaiai zsinat által előírt csillagászati alapú számítás szempontjából a Gergely-naptár pontosabb, mint a Julianus-naptár, így a római katolikus és a protestáns egyházak Aleppóban az ortodox egyház irányába egy fontos lépést tettek, amely szerint a csillagászati számítás alapján fogadják el a Húsvét pontos időpontját és nem a Szentszéknek, még a chambésy-i 1977. júliusi ortodoxközi tanácskozás előtt által javasolt rögzített időpontot veszik alapul.

Ez a chambésy-i össz-ortodox összejövetel arra emlékeztet minket, hogy a tavaszi napéjegyenlőség a teremtés első napjának, valamint a sötétség és a világosság szétválasztásának, illetve a fény sötétség felett aratott győzelmének a szimbóluma. A telihold – amely hajdan a zsidó húsvétnak is megfelelt – a teremtés negyedik napjára, a világító égitestek teremtésére emlékeztet bennünket, amikor is a világosság már elővételezve győzedelmeskedett a sötétség felett. Végül, a tavaszi napéjegyenlőség teliholdja utáni első vasárnap Krisztus feltámadására emlékeztet bennünket, ami az emberiség történelmében az egyetlen és végleges győzelem a halál felett és ez elvezet minket a teremtés vég nélküli 8. napjához. E szerint a szabály szerint a Húsvét ünnepe a nikaiai előírásnak megfelelően mindig csak a zsidó peszah-ünnep után lehet (az ősi zsidó naptár az Isten által az emberiség felé a Vörös-tengeren való átkeléskor felajánlott szövetséget összekapcsolja a teremtés negyedik napjával.) Az Aleppóban meghatározott szabály szerinti húsvéti ünneplés minden keresztény ember számára érthetővé teszi a nikaiai egyetemes zsinat atyáinak üzenetét. Egyértelművé válik számunkra, hogy a Feltámadás napján az egész Föld fényességben úszik, hiszen a földgömb egyik fele a Nap teljes fényét, a másik pedig a Hold teljes fényét kapja meg.

Az aleppói nyilatkozat aláírói, a keresztény egyházak képviselői egy második javaslatot is megfogalmaztak, amiben a már a teljes elfogadást elősegítő tanulmányi és gondolkodási időszakot nyitnak meg.

2009 áprilisában a lembergi Ukrán Katolikus Egyetem Ökumenikus Tanulmányi Intézete által Lembergben szervezett ökumenikus szeminárium résztvevője volt a város minden keresztény felekezete, a Pápai Egység Titkárság, az Egyházak Világtanácsa, akik pozitívan értékelték az aleppói konszenzust. Továbbá kinyilvánították azt a szándékukat, hogy a 2010 és 2011 évek – amelyekben a húsvét időpontja véletlenül mindenkinél egybeesik – a 2012. április 8-i közös Húsvétra - ami csillagászati szempontból is megfelel a nikaiai zsinat előírásainak - való felkészülés időszaka legyen. A szeminárium résztvevői a sajtótájékoztatón kifejtették, hogy az ortodox egyházak között Chambésy-ban 1977-ben megvalósult konszenzus megerősítése lehetségessé tenne egy ilyen perspektívát.

Egyidejűleg a világ keresztényei az imádságaikat és erőfeszítéseiket egyesíthetik azért, hogy a 2010-2011-es időszak végén a lehető legszélesebb körben valósuljon meg Krisztus halál fölött aratott győzelmének ünnepe 2012. április 8-án ott, ahol a keresztények összhangra találnak, és ehhez elnyerik püspökeik, illetve egyházi elöljáróik áldását.