Váltás akadálymentesített változatra
fejléc
ünnep
 






Máriapócs

Miskolci Apostoli Exarchátus

Szent Lukács Szeretetszolgálat

Szeretettár

Szent Atanáz Hittdományi Főiskola

Görögkatolikus cigánypasztoráció

parochia.hu

Szeminárium

Szent Atanáz Kegytárgybolt

Örökségünk kutatócsoport

Tudásolimpia

Diakónus

MKPK


Húsvét ideje

2010. április 26., hétfő

Húsvét csodálatos ünnepét a keresztények két különböző időpontban ünneplik, ami a keresztény felekezetek megosztottságának fájdalmas jele. 2010. április 4-én és 2011. április 24-én a Húsvét ünnepe viszont a különböző felekezeti naptárak szerint is ugyanarra a napra esik.

E szöveg szerzői minden felekezet keresztényeit meghívják, hogy közösen készüljünk fel a 2012. április 8.-i Húsvétra. Ez a dátum megfelel mind a nikaiai első egyetemes zsinat atyái által meghatározott előírásoknak, mind az 1997-ben meghozott és a katolikus, a protestáns és ortodox egyházak által is egyaránt elfogadott húsvéti időpont kiszámítási megállapodásnak.

A kereszténység első évszázadaiban a Húsvét pontos időpontjával kapcsolatban nem volt egyetértés. Először 325-ben a nikaiai egyetemes zsinaton szabályozták ezt a kérdést. Ennek megfelelően a Húsvétot a tavaszi Napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni. Ennek az elvnek megfelelően a Szentírás és a Húsvét ünnepe összhangba került. A zsinat továbbá hangsúlyozta, hogy a Feltámadás ünnepe nem lehet a keresztényeket megosztó tényező. Ez a konszenzus azonban XIII. Gergely pápa 1582-es naptár-reformja nyomán megbomlott. Az ortodox hívok nagy része a Juliánus-naptár használatához ragaszkodott továbbra is. Ma minden Egyház elismeri, hogy mindkét számítási módszerben találhatók pontatlanságok. Az 1997. március 5. és 10. között Aleppóban, Szíriában tartott tanácskozás alkalmával a nagy keresztény egyházak képviselői javaslatot tettek egy, minden keresztény számára elfogadható közös időpontra. E javaslat szerint az egyházak továbbra is a nikaiai zsinat idevonatkozó előírásait követnék, de a modern csillagászat pontosabb eredményeit alapul véve, a Jeruzsálemi meridiánt (délkört) alkalmazva. Az aleppói tanácskozás résztvevői voltak: a vendéglátó Szír Ortodox Egyház, az anglikán közösség, az Örmény Ortodox Egyház, a Konstantinápolyi Ortodox Pátriárkátus, a közel-keleti Evangélikus Egyház, az Anthiókiai Görög-ortodox Pátriárkátus, a Lutheránusok Világszövetsége, a Közép-keleti Egyházak Tanácsa, az utrechti unió ókatolikusainak egyházai, a Moszkvai Ortodox Pátriárkátus, az Pápai Egység Titkárság, a hetednapi adventisták és az Egyházak Világtanácsa.

Mivel a nikaiai zsinat által előírt csillagászati alapú számítás szempontjából a Gergely-naptár pontosabb, mint a Julianus-naptár, így a római katolikus és a protestáns egyházak Aleppóban az ortodox egyház irányába egy fontos lépést tettek, amely szerint a csillagászati számítás alapján fogadják el a Húsvét pontos időpontját és nem a Szentszéknek, még a chambésy-i 1977. júliusi ortodoxközi tanácskozás előtt által javasolt rögzített időpontot veszik alapul.

Ez a chambésy-i össz-ortodox összejövetel arra emlékeztet minket, hogy a tavaszi napéjegyenlőség a teremtés első napjának, valamint a sötétség és a világosság szétválasztásának, illetve a fény sötétség felett aratott győzelmének a szimbóluma. A telihold – amely hajdan a zsidó húsvétnak is megfelelt – a teremtés negyedik napjára, a világító égitestek teremtésére emlékeztet bennünket, amikor is a világosság már elővételezve győzedelmeskedett a sötétség felett. Végül, a tavaszi napéjegyenlőség teliholdja utáni első vasárnap Krisztus feltámadására emlékeztet bennünket, ami az emberiség történelmében az egyetlen és végleges győzelem a halál felett és ez elvezet minket a teremtés vég nélküli 8. napjához. E szerint a szabály szerint a Húsvét ünnepe a nikaiai előírásnak megfelelően mindig csak a zsidó peszah-ünnep után lehet (az ősi zsidó naptár az Isten által az emberiség felé a Vörös-tengeren való átkeléskor felajánlott szövetséget összekapcsolja a teremtés negyedik napjával.) Az Aleppóban meghatározott szabály szerinti húsvéti ünneplés minden keresztény ember számára érthetővé teszi a nikaiai egyetemes zsinat atyáinak üzenetét. Egyértelművé válik számunkra, hogy a Feltámadás napján az egész Föld fényességben úszik, hiszen a földgömb egyik fele a Nap teljes fényét, a másik pedig a Hold teljes fényét kapja meg.

Az aleppói nyilatkozat aláírói, a keresztény egyházak képviselői egy második javaslatot is megfogalmaztak, amiben a már a teljes elfogadást elősegítő tanulmányi és gondolkodási időszakot nyitnak meg.

2009 áprilisában a lembergi Ukrán Katolikus Egyetem Ökumenikus Tanulmányi Intézete által Lembergben szervezett ökumenikus szeminárium résztvevője volt a város minden keresztény felekezete, a Pápai Egység Titkárság, az Egyházak Világtanácsa, akik pozitívan értékelték az aleppói konszenzust. Továbbá kinyilvánították azt a szándékukat, hogy a 2010 és 2011 évek – amelyekben a húsvét időpontja véletlenül mindenkinél egybeesik – a 2012. április 8-i közös Húsvétra - ami csillagászati szempontból is megfelel a nikaiai zsinat előírásainak - való felkészülés időszaka legyen. A szeminárium résztvevői a sajtótájékoztatón kifejtették, hogy az ortodox egyházak között Chambésy-ban 1977-ben megvalósult konszenzus megerősítése lehetségessé tenne egy ilyen perspektívát.

Egyidejűleg a világ keresztényei az imádságaikat és erőfeszítéseiket egyesíthetik azért, hogy a 2010-2011-es időszak végén a lehető legszélesebb körben valósuljon meg Krisztus halál fölött aratott győzelmének ünnepe 2012. április 8-án ott, ahol a keresztények összhangra találnak, és ehhez elnyerik püspökeik, illetve egyházi elöljáróik áldását.











lablec

emft_eu uszt hu-ro nka

© Hajdúdorogi Egyházmegye

Impresszum Kapcsolat