Váltás akadálymentesített változatra
fejléc
ünnep
 






Máriapócs

Miskolci Apostoli Exarchátus

Szent Lukács Szeretetszolgálat

Szeretettár

Szent Atanáz Hittdományi Főiskola

Görögkatolikus cigánypasztoráció

parochia.hu

Szeminárium

Szent Atanáz Kegytárgybolt

Örökségünk kutatócsoport

Tudásolimpia

Diakónus

MKPK


Tegye fel kérdését a lelkiatyának!
(IP-cím: 54.196.201.253)


Mennyi kettő meg nulla? (számmal)


Kedves Lelkiatya

egyik válaszában olvastam, hogy lefordították magyarra a Klimakhosz Szent János művét a Létrát. Hol lehetne hozzá jutni?
Válaszát köszönöm!

Úgy tudom, a kiadása folyamatban van. Reméljük, hamarosan kézbe vehetjük. Érdemes figyelemmel kísérni a Szent Atanáz könyvesbolt kínálatát, mert ha megjelenik, ott bizonyára kapható lesz.


Kedves Lelkiatya!
Mi az Egyház véleménye Mel Gibson Passió című filmjéről? És mi az ön véleménye a filmről?
Válaszát köszönöm:
Gabi

Sok egyházi ember dicsérte. Sokszor fölhasználható hittanórákon, vagy azokon kívül is, hogy szembesüljünk Krisztus Urunk szenvedésével. Sokakat megráz a film.
Személyes véleményemet is kérte. Én egy kicsit csöpögősnek tartom, - vértől és érzelmektől csöpögősnek.


Kedves Lelkiatya!
Nagyon nehéz helyzetben döntés előtt állok!
A munkahelyemen rá akarnak kényszeríteni egy feladatra, amit egészségi, családi gondjaim és sok más problémám miatt valószinüleg nem tudok majd ellátni. De akkor szerződést szegek és bíróságon találom magam vádlottként. ( Ki kell fizetnem a költségeket, amibe a munkahelyemnek kerültem. Ez viiszamenőleg akár 4 millió is lehet. ) Ezt én nem tudom megtenni,azt mondták, ha házam lenne, akkor jelzálogként ráterhelnék, de nincs így ha nem fizetem ki, még börtönbe is kerülhetek! Ha nem írom alá a szerződést nagy valószinűséggel elveszítem az állásomat. Egymagam tartom el, senkire nem számíthatok. A szüleimnek elmondtam, akik engem hibáztattak. Haza nem mehetek, ha elveszítem az állásomat. Segíteni sem akarnak. Van ügyvéd ismerősük, de még annyit sem tettek meg, hogy szóltak volna neki, mondván oldjam meg én.
Nem tudom mi tévő legyek. Választhatok a hajléktalanság vagy a börtön mellett.
Kérem adjon tanácsot!
Előre is nagyon köszönöm!
Üdv!

Afelől megnyugtathatom, hogy a leírt dolgok alapján nem kerülhet börtönbe. Aki ilyet állít, az esetleg csak fenyegetőzik, vagy ilyen módon akarja az akaratát mégis Önre kényszeríteni. Nyugodtan fontolja meg a lelkiismeretében, hogy el tudja-e vállalni azt a munkát vagy sem, és döntsön aszerint. Benedek pápa mindnyájunknak példát adott abban, hogy tisztalelkiismeret vizsgálat után olyan döntést hozott, amely az egész világot meglepte. Ettől sem kell félni. Ha olyan munkát akarnak Önre kényszeríteni, amely nem volt benne a szerződésben, akkor a munkajog Önt védi, még a hivatalosan kirendelt ügyvéddel is jó eséllyel megnyerheti a dolgot, ha - ne adja Isten! - perre kerülne.
Bátorságra biztatom. Vagy abban az irányban, hogy merjen másként dönteni, mint amit önre akarnak kényszeríteni, vagy abban az irányban, hogy ne féljen vállalni a nehezebb feladatot - persze, ha jó lelkiismerettel el tudja vállalni -, hiszen a lehetetlen feladathoz is ad erőt az Úr, ha azon az Ő áldása van.
Még egy tanács: Ne hagyja, hogy szemrehányás éljen a szívében a szüleivel szemben! Könnyen lehet, hogy ezzel a magatartásukkal akarják Önt még nagyobb önállóságra késztetni. Kell is, hogy ezzel rendelkezzen, ha már több éves munkaviszonya van. Bátorság, tehát, és bizalom az Istenben! Ha ez megvan, akkor nem olyan nagy baj, ha úgy érzi, nem bízhat az emberekben.


Kedves Lelkiatya!

Előre is köszönöm a válaszokat.

Házasságot kötni csak a lakhely szerint illetékes plébánián ill. ott ahol kereszteltek, lehet vagy máshol is? Ha máshol is lehet kell e ehhez engedélyt kérni a lakhely szerinti plébániától?

Szükség esetén, vagy más, megfelelő indokok alapján lehet más templomban is kötni házasságot, de mindig az illetékes (vagy a vőlegény vagy a menyasszony lakóhelye szerinti) plébános/parókus engedélyével. Enélkül az házasságkötés érvénytelen.


Kedves Lelkiatya,házassagom rendezetlen,milyen lehetőségeim vannak hiteletet élni a katolikus egyházban.Tudom nem gyonhatok áldozhatok,ez nagyon fáj és kitaszitottnak érzem magam.Vajon van lehetősegem arra,hogy üdvősségre jussak?Tisztelettel Ildikó

Kedves Ildikó!
Ön az üdvösség útján van, arról sem letaszítva, sem az üdvösségből kizárva egyáltalán nincsen. Sajnos, korábbi döntései - vagy esetleg más körülmények miatt - lelkileg nehéz helyzetben éli az életét, de a nehézségek nem eltávolítanak Istentől, sokkal inkább megtanítanak minket arra, hogy még jobban Hozzá vonzódjunk, Őbeléje vessük bizalmunkat. Ez annál a személynél is így van, aki nem járulhat szentségekhez. Számtalan útja van az istenfélő életnek. Ön az egyházunknak is teljes értékű tagja, sőt, szenvedései miatt - ha lehet ilyet mondani - még értékesebb tagja is. Mindennek tudatában legyen nagyon hálás az Úrnak, köszönje meg azt, amit kapott, és ne keseregjen sem amiatt, amit nem kaphat meg, sem amiatt, amit Ön eddig az életében nem helyesen tett. A bűnbocsánatból nincsen kizárva. Lehetőleg keressen olyan lelkiatyát, akivel rendszeresen tud lelki beszélgetéseket folytatni - ezek meg fogják Önt erősíteni -, még ha nem is kaphat feloldozást.


Dicsőség!
Az a kérdésem,hogy jelenleg van-e elegendő pap a görögkatolikus egyházban a későbbiekben várhatóan lesz-e paphiány.
Az Úr pásztorságra hívott el,de gyermekkoromban még csak éreztem,mos már tudom.
Várpalotai vagyok,közben megnősültem,római katolikus vallásban ( de vallások feletti Istenhittel).
Úgy tudom,hogy a katolikus egyházban a helyem,de római katolikus jogrend szerint a házasság szentségének felvétele miatt nem lehetek pap.
Csak görögkatolikus vallásúak illetve azt a liturgiát követők kerülhetnek be a Főiskolára?
Várom megtisztelő válaszát.
Az Úr legyen Önnel!
Üdvözlettel: ... Lajos

Kedves Lajos!
Első kérdésére nem tudok egyértelmű választ adni. Most nincsen elegendő pap az egyházunkban, több olyan parókiánk van, ahová nagyon várnak papot, de a püspök atyák nem tudnak adni. Ugyanakkor elég szép létszámban vannak papnövendékek a szemináriumban és külföldi tanulmányokat is többen folytatnak. Hogy ez a létszám mit fog eredményezni, ezt nem láthatjuk előre, hiszen a feladatok is egyre növekednek, az egyházunk egyre több területen lát el szolgálatot.
A másik kérdésére viszont biztosabb választ adhatok. A Szent Atanáz Hittudományi Főiskolánkra sok civil hallgató is jár, közöttük többen római katolikusok, sőt, vagy köztük protestáns vallású is. Ez azonban nyilván nem jelenti azt, hogy ők valaha is áldozópappá lennének. Önnek is van lehetősége teológiai tanulmányokat folytatni a görögkatolikus intézményünkben, de arra nincs lehetőség, hogy családos emberként a görögkatolikus áldozópap legyen.


Dicsőség Jézus Krisztusnak! Sok éve elhagytam Hajdúdorogot, sok mindent megéltem, formáltam magam és a világomat. Vajon helyesen teszem e, hogy a szükség óráján a templomunk ajtaját nyitom ki. ...

Kedves Lajos!
Hogy kinyitja - és be is lép a templomba - azt nagyon jól teszi. Ám lehetőleg ne csak a szükség óráján. Úgy sejtem, az átélt élményei már hozzásegítették a felismeréshez, hogy van, amikor az emberi erő kevés. Ekkor szoktunk fordulni Istenhez. Ennél még több az, ha arra is rájövünk, nem kell elmenni eddig a határig. Sokkal nagyobb erőt és boldogságot jelent, ha mindent megosztunk, megbeszélünk az Úrral, nem csak elkeseredettségünkben a legvégső szükségeinket. Mindenesetre abban bizonyos lehet, hogy bármikor fordulhat Hozzá, az Istenben nincsen neheztelés, szemrehányás. Már maga a gondolat, hogy Ön is kinyithatja a templom ajtaját, egyfajta hívás, ami a szívében megjelent.


Kedves Lelkiatya!
A kérdésemre keresem a választ, hátha itt megkapom.....
Édesapám családja a Nyírségből származik. Görög katolikus vallású az apai ágam.
Szüleim görög kat. templomban esküdtek, görög szertartás szerint. Édesanyám családja viszont római katolikus, mert a Dunántúlon élünk. Édesapám ide nősült. Ketten vagyunk testvérek, a bátyám és én. Mindketten a helyi római kat. templomban lettünk megkeresztelve. Az akkori pap azt mondta a szüleimnek, hogy ő megkeresztel minket, és elküldi a keresztlevelünket a görög kat. egyházmegyének. Mindketten elsőáldoztunk és bérmálkoztunk is. A gyermekemet a Rózsák terén keresztelték meg, mondván ha az apám görög katolikus és görök templomban házasodtak, akkor én is hivatalosan görög katolikus vagyok, így a gyerekem is lehet görög , függetlenül attól, hogy rómaiban kereszteltek és a férjem is római katolikus.
Rettentő zavar van e vallás körül, hogy akkor én milyen vallású vagyok.
A keresztlevelem római, de ha mégis görög vagyok akkor hogyan lehetek "hivatalosan" is az?

Megnyugtathatom, hogy a leírtak alapján Ön hivatalosan is görögkatolikus. Gyermeke keresztelésénél is helyesen tájékoztatták, miszerint a Keleti Egyházak Törvénykönyve 29§ 1. pontja – római katolikus édesapa és görögkatolikus édesanya esetén – lehetőséget ad arra, hogy a gyermek az édesanya rítusát kövesse. Az Önöket keresztelő római katolikus atya is helyesen járt el, hiszen tudatában volt annak, hogy Ön és bátyja a római katolikus szertartású keresztelés ellenére görögkatolikus rítusúak maradnak. Az anyakönyvezésnél történhettek hibák, mert a helyes ügymenet alapján Önnek már csak a görögkatolikus parókiáról lehetett volna keresztelési anyakönyvi kivonatot („keresztlevelet”) kapnia. (A más rítusban keresztelő pap ilyenkor sorszám nélkül tesz bejegyzést az anyakönyvbe, és a saját rítus szerinti illetékes parókián könyvelik a keresztelést rendesen, sorszámmal.) Javaslom, hogy keresse fel azt a görögkatolikus parókiát, amelyhez keresztelése idején tartozott, és kérdezze meg az ottani parókust, hogy adatai szerepelnek-e a Kereszteltek Anyakönyvében, és onnan kérjen keresztlevelet. Amennyiben nem szerepelnek az adatai, akkor kérje meg őt, hogy felvéve a kapcsolatot az illetékes plébánossal bonyolítsa le utólagosan az anyakönyvezést. Ha mindez bármilyen nehézséget jelentene, akkor keresse fel a Görögkatolikus Püspöki Hivatalt (4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5. vagy eparchia@gorogkatolikus.hu), és onnan kérje, hogy segítsenek megtenni ezeket a hivatalos lépéseket.


És megáldotta az Isten a hetedik napot”; mert ez az áldott szombat

MIÉRT A HETEDIK NAP A SZOMBAT?
ÁLDOTT HÚSVÉTOT.

A zsidó vallásban a hetedik nap a szombat, a sabbat. A Teremtés könyve is eszerint írja le a hat napos történetet, amelynek a végén, a hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett (Ter 2,2). Ezért kellett a zsidóknak kerülni minden munkát ezen a napon, mert Isten pihenő napnak rendelte. Ennek alapján mondjuk, hogy Krisztus az üdvösségszerző munkája után megpihent, ez a Nagyszombat, a hetedik nap. Ez után következik még egy nap, a nyolcadik, az új teremtés első napja. Ebből a 8. számból következik a teológiában a 8-as szám különlegessége (8 hangú énektár, 8 szögű formák és terek használata, stb.)


Kedves Lelkiatya!

Családunk tagjai római katolikusak,de görög katolikus misékre is rendszeresen járunk. Kislányom idén lesz elsőáldozó,és mivel a római katolikus hittan oktatás nincs az iskolában ( és elérhető közelségben) görög katolikus hittanra jár. Kérdésem az lenne, hogy ha görög katolikusként lesz elsőáldozó, később áldozhat-e római katolikus szertartás keretében?

Köszönettel:

Andrea


Az elsőáldozás nem befolyásolja a rítushoz tartozást. Leghelyesebb, ha mindenki abba a templomba jár, ott részesül szentségekben, ahová tartozik, de ha erre megfelelő indok van, a katolikus egyházon belül más rítus szerint is részt vehetünk szertartásokon és részesülhetünk a szentségekben. Tehát az Ön kislánya is járhat római katolikus templomba és részesülhet szentségekben, ha most görögkatolikusban lenne is elsőáldozó.


Kedves Lelkiatya!
Csak azt szeretném kérdezni hogy hol tudom megtalálni az istentiszteleti szövegeket már ha erre van lehetőség.
Előre is köszönöm válaszát.Tisztelettel: G. András

A honlapunkon megtalálhatók a leggyakrabban használt szertartásaink szövegei a liturgia/szertartásaink rovatban.


Kedves Atya!

Nagyon sok problémával küzdök és szeretnék ráhagyatkozni az Istenre. Szeretném lábai elé tenni nehézségeimet, problémámat, szenvedésemet. Naponta olvasom a bibliát, imádkozom, keresem az Úrral való kapcsolatot, de mégis ugy érzem aggódom és félelmeim vannak. Kérem szíves segítségét, iránymutatását, tanácsát ebben. Mit tegyek, hogy teljesen le tudjam a Krisztus elé tenni minden gondomat, nehézségemet és teljes lelkemből, szívemből bízzam a segítségében, hogy Ő megsegít, nem hagy elveszni? Köszönöm! ÁLdott Húsvétot kívánok!

Kedves Testvérem!
Vélhetően a félelmei, aggódásai a természetéből fakadnak. Első lépésben azt tudom tanácsolni, hogy ne aggódjék az aggódásai miatt. Nem vagyunk egyformák, van, aki könnyebben veszi a dolgokat, van, aki nehezebben. Ez még nem jelenti föltétlenül, hogy Ön nem bízik az Istenben, hogy nem szeretné Őt. Tény azonban, hogy sokat segíthet a Vele való kapcsolatán az, ha megtanul jobban Őrá hagyatkozni. Hogy ezt a hiányosságát ilyen világosan látja, már ez is kegyelem, s arra utal, hogy Ön az érlelődés, a fejlődés útján van. Ha naponta olvassa a Bibliát, imádkozik, akkor ennek meg is lesz a gyümölcse. Nem említette még a rendszeres szentgyónást, amely szintén fontos eleme annak, hogy folytonosan az Isten szeretetében növekedjék, hisz ezáltal rendszeresen megtapasztalja az Ő végtelen irgalmát.
Mi tegyen még ezeken kívül? Egyszerűen azt tanácsolom, kérje Istentől a bizalom, a ráhagyatkozás kegyelmét. Sok ismerősöm van, akik kitartva ebben az imában szépen megtapasztalták a kérés meghallgatását.


Feltámadt Krisztus! Szeretném megkérdezni hogy a Görögkatolikusoknak miért három napos a Húsvét ünnepe? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel Tóthné..

Régi hagyomány, hogy Karácsony, Húsvét és Pünkösd három napos ünnep. Valójában azonban ezek több napos ünnepkörrel rendelkeznek, egyikre sem mondhatjuk, hogy három napig ünnepeljük. Mindhárom ünnepnek (és még más nagy ünnepünknek is) hosszabb ideig tart az ünnepköre. Húsvét amiatt különleges, hogy az un. Fényeshét napjain át még különleges szertartások, szertartási rend uralkodik. Viszont utána is folytatódik még az húsvéti idő egészen 40 napon át, tehát Mennybemenetel ünnep előtti szerdáig. Ez a legnagyobb ünnepünk, amely ünnep aztán még minden vasárnap is visszatér, hiszen azok is a föltámadás napjai.


Dicsőség!
Idén érettségizem,szeretném elvégezni a teológiát,de nem tudom merre induljak és természetesen fontos az anyagi oldala is.Nagy családos anyuka vagyok 40 éves,egyedül az motivál,h jobban megismerjem Krisztust. Ön szerint,ne adjam fel??Köszönöm válaszát,szeretettel egy hívő.

Tisztelt Édesanya!
Természetesen nagyon biztatom ebbéli törekvésében. A legtöbb teológiai főiskola fölkínálja a képzését világi emberek számára is nappali és levelező tagozaton egyaránt. Ha Ön görögkatolikus, akkor vegye fel a kapcsolatot a Szent Atanáz Hittudományi Főiskolánkkal (http://www.atanaz.hu/), ha pedig római katolikus, akkor keresse fel a lakóhelyéhez legközelebb eső római katolikus főiskolát, vagy Budapesten a Pázmány Péter (https://ppke.hu/) vagy a Sapientia (http://www.sapientia.hu/) Egyetemek valamelyikét. Sok sikert a további lelki gazdagodáshoz!


Tisztelt lelkiatya,én GÖRÖGkatolikus vagyok.Édesanyám és a feleségem RÓMAI.Egyházi házasságot GÖRÖG templomban kötöttünk.A gyermekeink RÓMAI keresztséget kaptak.Bérmálásuk és első áldozásuk GÖRÖG volt.Hitünkből és tiszteletünkből,mindkét templomba járunk.Ha megkérdezem őket milyen vallásúak,válaszuk az,hogy katolikusok.Igen,de milyenek? Válaszát várva köszönettel.Isten Áldja T.Simon

Tisztelt T.Simon!
Ha kereszteléskor nem nyilatkoztak másként, akkor az Ön gyermekei - édesapjuk után - görögkatolikusok. A gyermekek rítusát nem a szentségek felvételének rítusa határozza meg, hanem a szüleiké. Az jó dolog, ha a gyermekei - legyen belőlük minél több! - mindkét rítust megismerik, de kiemelten figyeljen arra, hogy kialakuljon bennük görögkatolikus egyházunk, liturgiánk, sajátos lelkiségünk ismerete és szeretete.


Kedves Lelkiatya!
Hogyan kell viselkedni azokkal az emberekkel,akik megbántanak,és ezzel mély vágást okoznak a szívünkben.Ezek a sebek mindig újból felhorzsolódnak.Egy konkrét személyre gondolok e sorokat írva.Nem tudom mi okozta a konfliktust ebben a kapcsolatban,de a másik fél teljesen elzárkózott.Nem tünik nyitottnaka a kapcsolat rendezésére.Érdektelennek,közönyösnek tünik.Jó lenne tisztázni a dolgot,úgy érzem könnyebb és elfogadhatóbb lenne,bármit is monadanának.Nagyon gyötör belülről ez az egész,azelőtt bíztam ebben a személyben,sok mindenről beszéltem is neki.Nem találok nyugalmat az imában sem ezzel az üggyel kapcsolatosan.Bűn-e teljesen elhatárolódni vagy telejesen megszakítani a kapcsolatot alelkibéke érdekében?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Lea

Kedves Lea!
Ha erős érzelmi kötődés volt Önben az illető iránt, és ezt követte a csalódás, akkor azt tanácsolom, hogy inkább a személye és a kapcsolatuk elfelejtésére törekedjen, mint arra, hogy az okokat, a félreértéseket tisztázni akarják. Ebben az esetben ne is imádkozzon érte, mert azzal csak továbbra is ébren tartja a sebet. Hagyja elmúlni az életéből, még ha korábban értékesnek tűnt is a kapcsolat. Csak akkor épül be az Ön életébe építő módon, ha engedi nyugvópontra jutni. Ennek érdekében szükséges az elengedés, elfelejtés. Ideértve minden sérelmet, jó és rossz emléket.
Amennyiben nem erős érzelmi kötelék fűzte hozzá, akkor is jobb, ha egy időre eltávolodik a helyzettől. Ha legalább egy ideig a gondolataiban nem foglalkozik vele. Akkor egy idő után nyugodtabban és tisztább gondolatokkal tudja majd újra elővenni, és világosabban fogja látni, hogy honnan fogja meg, honnan kezdje a kapcsolat helyreállítását.
Mindkét esetben azt javaslom, hogy az imádsága arra irányuljon, hogy a Szentlélektől bölcsességet kér a dolog kezelése érdekében. Nem kell mást kérnie, mert akkor az imájában is önkéntelenül csak a saját mostani elképzeléseit akarja belé vetíteni. Türelem tehát, az idő csodálatos gyógyító, de csak akkor, ha hagyjuk.


Dicsőség Jézus Krisztusnak!

A kérdéseim a következők lennének:
A betegek kenetét a görög katolikusoknál csak egyszer lehet feladni egy személynek?
Áldozni mikor nem lehet? (csak mert szó van tiszta lelkiismeretről, meg bocsánatos bűnökről, de például, ha valakinek bocsánatos bűnei vannak, akkor áldozhat? Ha például egy vasárnapi misét kihagyott valaki, akkor következő alkalommal áldozhat?
Köszönettel: Dia

A betegek szentségét nem csak egyszer lehet felvenni a katolikus egyház tanítása és gyakorlata szerint. Pontosan így van ez a görögkatolikus egyházban is.
Nem könnyű megállapítani azt, hogy mikor ne menjen valaki áldozni. Erről elsősorban a saját lelkiismerete dönt. Ebben segíthet a lelki atya tanácsa is. Ha valakinek bocsánatos bűnei vannak, attól még nyugodtan áldozhat. Nincs is talán olyan ember, akinek szentáldozása pillanatában ne lenne számtalan bocsánatos bűne. Még akkor is, ha a gyóntató székből egyenesen szalad áldozni, hiszen már e néhány másodperc alatt is követhet el gondolati bűnöket. Illetve azt sem lehet állítani, hogy makulátlanul tiszta lelkülettel járul oda.
Ha valaki kihagyja a vasárnapi misét, még az is áldozhat utána, ha csak nem ilyen módon akart volna hideg fejjel szembefordulni az Istennel, és megbántani Őt.


Dicsértessék a Jézus Krisztus!
a kérdésem az, h. mi a véleménye a Nagyfigyelmeztetés legutóbbi üzenetiről, amelyek egyértelműen a pápát hamis prófétának hirdetik meg. Számomra egyetlen zavaró tényező van, az, hogy már a 2011-es üzenetekben megjelent az előző pápa lemondása. Várom kifejtő válaszát.

Részletes kifejtésre nem vállalkozhatom, mert nem ismerem részleteiben ezt a Nagyfigyelmeztetést. Eddig nem hallottam arról sem, hogy bárki megjósolta volna a pápa lemondását. Ha utólag jelenik meg ennek híre, mindenesetre, gyanús. Ha viszont a mostani pápát hamis prófétának hirdette meg ez az előrejelzés, akkor az máris leleplezi ennek hiteltelenségét. Hiszen Ferenc pápa annyira tiszta lelkű ember, hogy még a legádázabb katolikusellenes sajtó is alig talál fogást rajta.
Köszönöm, hogy írt erről. Máskor is kérdeztek a Nagyfigyelmeztetés hitelességéről, igaz, akkor is gyanakvással szóltam róla. Ha viszont igaz, amit Ön ír a mostani pápával kapcsolatos jövendöléséről, akkor az egészet nyugodtan lehet hamis koholmánynak tekinteni.


Van-e életkorhatár a pápa választásnál,hány éves kortól lehet valaki pápa?

Tudomásom szerint nincs erre vonatkozó korhatár. Viszont püspök csak 35. életévét betöltött személy lehet, aki már legalább 5 éve felszentelt pap. Így talán ez tekinthető alsó korhatárnak.


Tisztelt lelkiatya!

Egyházjogi kérdésre keresek választ.
Konkrétan az a kérdésem:
egyházilag szabad ,katolikus vallású személy köthet-e katolikus egyházi esküvőt olyan elvált református személlyel, aki korábban református szertartás szerint házasodott, és ezután elvált ?

Nem. A Katolikus Egyház a más vallásúak házasságkötését is tiszteletben tartja, érvényesnek tekinti, ha azt a saját előírásaik szerint kötötték meg. Ez esetben tehát a református félnek nincs módja új házasságot kötni. Természetesen érdemes azért megvizsgálni így is azt a házasságkötést, de pusztán felekezeti különbség miatt nem lehet azt gondolni, hogy az érvénytelen, s most a református illető szabad állapotú volna.


E szöveg helyére írhatja a lelkiatyának szánt kérdését...
Görög katolikusok vagyunk. Sokat imádkozunk.
Nagy hibát követtünk el anyagiak terén, s most bajban vagyunk.
Megbocsát -e és segít-e a Jó Isten rajtunk?

Kedves Testvéreim!
A Jóisten mindenkinek megbocsát, aki bocsánatot kér Tőle. Efelől nem kell aggódniuk. Bízzanak is abban, hogy az Ő megbocsátó szeretete elsősorban lelki erőt fog adni, hogy a nehézségekben ne csüggedjenek. A pénzügyi dolgok sajnos kérlelhetetlenek, azoknak megvannak a maguk következményei. Mégis a mindenható Isten úgy tudja átrendezni az életünket, hogy lassan minden a helyére kerül. Ebben is bízniuk kell. Türelem és bizalom - erre van most szükségük.


Kedves Lelkiatya!
A napokban gondolkodva az életemről és azokról az eseményekről,amelyek velem történnek,arra a következtetésre jutottam,hogy nem tudok hinni,bízni,remélni és szeretni.Akármilyen irányba fordulok zsákutcába jutok.Egy beszélgetés arra irányította a figyelememet,hogy talán mindent egyedül akarok megoldani,és bár rendszeresen imádkozom,kérem Isten segítségét,valami hiányzik az imádságaimból,de nem tudom,hogy mi.Tapasztaltam,hogy ha személyes beszélgetés formájában tárok fel dolgokat az Úr előtt,mintha jobban figyelne rám és ilyen esetekben volt ima megtapasztalásom is.De nem tudom mindig feltárni a dolgokat az Úr előtt,mert sokszor én magam sem tudom megfogalmazni,kimondani mindazt,ami bennem van.Az is megvilágosodott előttem,hogy észrevétlenül is,a rendszeres imádságaim ellenére is kizárom Istent az életemből,azzal,hogy nem tudok neki teret adni,hogy ő vegye át az irányítást az életem eseményei felett.Azt kérdezném,hogy hogyan tudnám jobban beengedni az Urat az életembe?Hogyan hallhatnám meg jobban az ő hangját?Mi ennek a módja?
Válaszát előre is köszönöm!
Tea

Kedves Tea!
Merítsen erőt ezekből a tapasztalatokból, amikor sikerült jót beszélgetni az Úrral. Azt mondja, amikor beszélgetés formájában tárta föl a lelkét, akkor mintha jobban figyelt volna Önre. Épp fordítva van, ilyenkor Ön figyelt jobban Őrá. Ő mindig teljes figyelemmel, mondhatni, készenléttel áll a rendelkezésünkre. Nyilván kitalálja a gondolatainkat is, de az imádság azért szükséges, hogy eközben mi magunkat nyitjuk meg Őfeléje. És a segítsége is ilyenkor tud hatékony lenni. Mi egyebet tanácsolhatnék, mint azt, hogy ezt tegye meg minél gyakrabban. Szánjon időt arra, hogy az Úrral beszélgessen, de még inkább, hogy figyeljen Őrá. Tudjon akár csendeben is maradni az imádság során. Ha ezt nem minden nap teszi meg, akkor nem tud kialakulni a lelkében az a képesség, készség, hogy minden körülmények között Őrá figyeljen. Ha viszont megteszi, akkor azt is észre fogja venni, hogy ami zsákutcának tűnik, az csak kanyar, s talán nem is baj, hogy megtette. Ráébred arra, hogy a bizalom, a ráhagyatkozás, az nem akarati cselekvés, hanem egyszerű következménye az Úrral töltött együttléteknek. Ezt még akkor is tegye meg, ha olykor nem érzi jól magát benne, ha nehéz elkezdeni, nehéz magát rászánni. Ezt a kitartást kérte tőlünk Jézus az imádságról szóló tanításában.


Kedves lelkiatya!
Mennyire káros a lélekre a hipnózis? Egy ismerősöm mesélte, hogy neki segített. Én úgy tudom, az egyház nem ajánlja. Van olyan eset, amikor elfogadható? Ha nem helyes, hogy lehet, hogy az ismerősöm boldogabbnak érezte magát utána? Lehet olyan boldogság, ami nem az Istentől jön? Köszönöm a választ

A hipnózis a pszichiátriában használt gyógymód. Arra szakavatott orvos bizonyos esetekben föl tudja használni. Ebben nincs semmi elvetendő. Ugyanakkor kétségtelen, hogy veszélyeket is hordoz magában, mert a hipnózist alkalmazó személy vissza is élhet ezzel a helyzettel. Ha ennek legkisebb veszélye is látszik, akkor nem szabad az embernek magát alávetni.
A hipnózissal nem lehet boldogságot előidézni. Bizonyos gátaktól, elfojtott érzésektől lehet enyhületet vagy akár teljes szabadulást is elérni, de ennek a jó érzése még messze nem azonos a boldogsággal.
Nincs boldogság az Istenen kívül. Ideig-óráig tartó örömöt lehetséges különféle módokon gerjeszteni, de ha az nem az Isten akarata szerint való, tehát bűn, akkor később súlyos árat követel ez a játék.


Kedves Paptestvér!Az iránt érdeklődnék, hogy van e lehetőség arra,Görög Katolikus liturgiában jártas Római Katolikus pap koncelebráljon a GK. liturgián? Ha igen milyen engedélyek kellenek hozzá?

Semmi akadálya nincsen annak, hogy római katolikus pap koncelebráljon görögkatolikus Szent Liturgián, ha arra megfelelő nyomós indok van. Bizonyos jártasság természetesen szükséges hozzá, hogy a részvétele valóban celebráció legyen, ne pedig téblábolás. Idegen nyelvű végzés esetén elengedhetetlen feltétel, hogy a celebráló ismerje, értse a szertartás nyelvét. Görögkatolikus papok esetében szükséges a saját ordinárius beleegyezése. A jog ugyanis - a rítusok keveredésének veszélye miatt - nem ajánlja a rítusközi koncelebrációt, csak megengedi. A római katolikusoknál - tudomásom szerint - nincsen ilyen megengedettségi feltétel. Fontos elv még, hogy mindenki a saját rítusának megfelelő liturgikus öltözéket vehet csak fel, tehát görögkatolikus Liturgián a római pap római miseruhát ölt magára. Továbbá több pap esetén csak akkor ajánlott a koncelebráció, ha a celebráló papok mindnyájan elférnek a szentélyben, illetve, ha a hívek száma ésszerű módon, meghaladja a koncelebráló papok számát. A szentélyen kívülről való celebráció minden körülmények között kerülendő.


Kedves Lelkiatya!
Azt szeretném megkérdezni hogy hogy van Héberul Feltámadt Krisztus halotaibol legyőzte halálal a halált és a sirban lévőknek életetett ajándékozot

Fonetikusan leírva:
Kám hammásíah min hammétím
bittél et hammávet bammávet
nótén hajjím lökól sóköné kerev.


Dicsőség Jézus Krisztusnak! Tisztelt Lelkiatya!
Az ortodox egyházakban a diakónusokat is Atya megszólítással pl. X.Y diakónus Atya (Fr. Dcn leginkább angol nyelvterületen találkoztam ezzel).
Hogy van ez a görögkatolikusoknál?
Köszönöm.

Van rá eset, hogy felszentelt diakónust a mi egyházunkban is atyának szólítanak. Főként, ha ez önkéntelenül adódik, mert az illető diakónus valóban atyai szeretettel bánik az emberekkel, akkor ez dicséretes. Ha történetesen a diakónus atya követelné ezt minden áron, akkor viszont éppen nem volna méltó erre a megszólításra.


Tisztelt lelkiatya!
Elgondolkodtam Bódi László halála kapcsán azon, hogy vajon nem bűn-e az, ha valaki - bár az élete múlik ezen - nem fogadja el a műszív átültetést, azért hogy "az ő testében ne dobogjon más szíve"? Mi az egyház álláspontja ezzel kapcsolatban és mi a szervátültetéssel kapcsolatban egyáltalán? Hirtelen még az is eszembe jutott, hogy a jehovák felfogása - miszerint ők sem fogadnak el vérátömlesztést - egy kategóriába tartozik-e ezzel?
Válaszát előre is megköszönöm: Margit

A betegnek kötelessége a normális orvosi kezeléseket és operációkat elfogadnia, amelyek egyértelműen a javát szolgálják és jó eredményekkel kecsegtetnek. A rendkívüli, a halálveszéllyel járó és az állapotához képest aránytalan beavatkozásokat nem kötelessége vállalnia a betegnek. (Bizonyos amputációk és szervátültetések, mint pl. a szívátültetés is ide tartozik.)Fontos, hogy a betegnek milyen alanyi kötelezettségei vannak még életében, mert pl. kisgyermekek felnevelése esetében a kisebb reményt is kötelessége lehet megragadni.
A vérátömlesztés ma már normális és nem rendkívüli orvosi beavatkozás. A jehovisták azon téves antropológia alapján utasítják el, miszerint a vér a
lélek hordozója. Ez tévedés. A lélek egyetlen szervhez sem köthető - az
agyhoz, szívhez sem - mert mindig az élő szervezet egészéhez van rendelve,
minden szervhez köze van. Ezért életmentő vérátömlesztést elutasítani
erkölcsileg nem szabad.
A szervadományozás ma már semmiképp sem számít csonkításnak, sőt, ha élő ad élőnek, akkor a hősies szeretet jele lehet. Csak egészséges és a személyi integritást nem sértő szervet, szövetet lehet adományozni. Ezért általában páros szervek, szövetek merülnek föl. Tilos viszont az ivarszervek és az agy (ez fikció, mert nem lehetséges), agyszövet átültetése, mert sérti a személyi integritást. Nem élő donorból a szervek, szövetek kivétele, az ő életében történt rendelkezései figyelembe vételével, természetesen lehetséges. A test feltámadásának - lelki, szellemi test támad fel - nem akadálya a szervadományozás, ezért itt hitbeli aggályokról nincs sok értelme tárgyalni, mert Isten cselekvése ezt felülmúlja.


Lelkiatyának mi a véleménye az új pápa külsőségbeli formabontó dolgairól?
Pl. nem mozettában jelent meg, a stólát csak áldásra vette fel, nem hordja a pápai aranykeresztet, szakadt fekete cipőben jár...
Én értem, hogy a Szentatya célja ezzel az, hogy még inkább kiemelje a "szegénység" témakört és az alázatosságot. De az talán nem túlzás egy kicsit?
Picit úgy érzem, mintha Benedek pápa öröksége el lenne ezzel törölve, aki igenis adott a formai dolgokra - és én pl. ebben semmi kivetni valót nem találtam.

Az bizonyos, hogy Ferenc pápa magatartása nem tiltakozás, nem is hóbort. Mint hallottuk, korábban is roppant egyszerű életet élt. Becsülendő, hogy ezt akarja most is követni. Őt választották meg pápának - a Szentlélek vezetésével - most pedig folytatja a maga egyszerű életét pápaként. Ebben semmi kivetnivalót nem találok. Nekünk sem szabad szembeállítanunk egyetlen elődjével sem. Mindenki a maga adottságai szerint vezette, vezeti az Egyházat. Legjobban tesszük, ha tanulunk tőle, nem pedig bírálni akarjuk - mint sokan teszik.


Kedves Lelkiatya?
Az a kérdésem, hogy a lelkiatyasághoz hozzátartozik-e az, hogy a vezető néha keresse vezetettjét, vagy csak érdeklődjön egy kicsit afelől, hogy hogy van lelkileg, mi játszódik mostanában benne? Vagy mindenkinek magának kell időnként jelentkezni a lelkivezetőjénél? Azt sejtem, hogy minden papnak sok tennivalója van, és így nehéz mindenre figyelni, de éppen ezért mindig kicsit félve keresem föl az atyát, mert azt gondolom, hogy biztosan azért nem keres, mert sok dolga van, így jobb lenne, ha inkább nem is zavarnám még én is. Egyébként meg egy kicsit bátorítana is az, ha néha ő maga kezdeményezné időnként azt, hogy segítséget nyújtson nekem.

Nem tartozik hozzá. Ez túl nagy teher volna a lelkiatyáknak. Nyilván mindegyik lelki gyermeküket személyesen hordozzák imádságaikban, de nem várható el tőlük, hogy külön érdeklődjenek is lelki hogylétük felől. Van, aki erre is képes, aki erre külön karizmát kapott. Illetve az is lehetséges, hogy az atya egyes, jobban rászoruló lelki gyermekére különösebben is odafigyel. De ismétlem, nem várható el az, hogy mindenkivel így tegyen.
Ugyanakkor ez senkit sem szabad, hogy távol tartson attól, hogy a lelkiatyját fölkeresse, hozzáforduljon tanácsért, lelki megkönnyebbülésért. Hiszen ez a dolgunk. Olykor az ember hajlamos önmagát is becsapni azzal, hogy valójában inkább tart egy-egy szembesüléstől, s ezért vonakodik felkeresni a lelkiatyát, miközben arra hivatkozik, hogy nem akarja őt zavarni. Ne várjon az ő kezdeményezésére, lelki gyógyulásáért magától keresse fel az orvost!


Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Lelki atya, elérhető az interneten valahol a Keleti Kódex magyarul? Lehetséges lenne esetleg feltenni valahova ide a honlapra?
A római testvérek CIC-e mindenhol fellelhető. Lehetne ez a CCEO-val is?
köszönettel:Teofil

kedves Teofil!
Kérése kapcsán egyelőre a Liturgia/szertartásaink oldalon találja meg a Keleti Kódexet. Jobb híján itt helyeztük el. Átalakulóban van a honlapunk, s majd találunk ennél megfelelőbb helyet is a számára. Most ennyivel tudtuk Önt segíteni.


Kedves Lelkiatya!
Tanácsot szeretnék kéri. Az életem nagyon nehéz helyzetben van. Majdnem minden területen. Az egészségem megrendült, két súlyos betegségem is van. Anyagi gondokkal is küzdök én is és a szüleim is. Sajnos annyira kevés a fizetésem, hogy szinte rezsire és ennivalóra is alig elég. A szüleimnek is sok anyag i gondjuk van, lehet, hogy az otthonunkat elárverezik. Édesanyám is beteg, több betegsége is van. Láttunk szebb napokat is. Istenélő, vallásos emberek vagyunk. Nem tudom, miért történik ez. Édesanyám mondogatja folyton, hogy nem akar élni, nem hiszi, hogy lesz kiút. Lemondott az életről.Ezt nagyon nehéz hallgatni. Pedig vallásos és optimista volt.
Én is nagyon magam alatt vagyok, nem látok kiutat. Semmi öröm nincs az életünkben. Mit lehet ilyenkor tenni? Nem akarom elveszíteni a hitemet! De sokat gondolkozom a miérten. Biztos nagyon rossz ember vagyok, hogy ezt a sorsot érdemeljük. Tudom, hogy a keresztet viselni kell, de már nem nagyon bírom cipelni. Kérem adjon tanácsot, hogy ezeket a nehéz időket hogyan lehet átvészelni?!
Előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel Marian

Kedves Marian!
Örülök, hogy hittel próbálja fogadni az élete nehézségeit. Nem is lehet másként. Mégis egy ponton rávilágítok, hol igazítson az Isten-kapcsolatán. Önmagát rossz embernek tartja, hogy ilyen sorsot érdemel. Tudnunk kell, hogy az életünkben a velünk történt események nem jutalmak vagy büntetések a Jóistentől. Persze, a tetteinknek megvannak a következményei, de azt általában be is látjuk. Azonban sok olyan dolog is történik velünk, amelyeket nem érdemeink alapján kapunk. A legtöbb ezek közül a sok jó dolog, amelyet érdemeinken felül kapunk, de van sok rossz is, amelyet nem érdem szerűen érkeznek. Egészen másként kell tehát megközelíteni ezt a kérdést.
Nehéz Önnek válaszolnom, hiszen vélhetően én jobb anyagi körülmények között élek. Van mit ennem, van, mibe öltöznöm, velem együtt a családtagjaimnak is, s ezzel teljesen ki vagyok elégítve. Igaz, Szent Pál is erre buzdított, hogy ha ez meg van, legyünk elégedettek (1Tim 6,8).
Amikor nehézségek érnek, rajtam múlik, hogy azt csapásnak, büntetésnek, próbatételnek vagy éppen áldásnak élem meg. Az Istennel való kapcsolatomtól függ. A szegénység egy bizonyos fokig viszonylagos. Ma sok elszegényedett magyar családról beszélünk, pedig még mindig sokkal jobban élünk, mint sok szegény ország lakossága. Ez, persze, nem jelent vigaszt, mégis segít látni, hogy mennyire viszonylagos a mi helyzetünk megítélése. Még itt, Magyarországon is, a mainál sokkal nagyobb szegénységet éltek meg őseink, mégis hatalmasat tudtak alkotni, templomokat építeni, nagy családokat nevelni.
Egyházunknak feladata, hogy a szegényekről gondoskodjon - erre most, az új pápa különösen is felhívja a figyelmünket - tehát, ha valóságos szükséget szenvednek, forduljanak a Karitász szolgálatunkhoz. Ez ugyanis ma már nem csupán sürgős segélyeket tud nyújtani, de hosszabb távú támogatást is képes szervezni. De ennél fontosabb feladata egyházunknak, hogy megtanítson Isten szemével látni, a világot Isten gondolataival szemlélni.
Kézzel fogható tanácsom, hogy nézzen körül, és ha lát olyan embert vagy családot, akik Önöknél rosszabb körülmények között élnek, akkor segítsen rajtuk. Még akkor is, ha ez Önnek áldozatot jelent. (Eszébe juttatom Illés és az éhező özvegy találkozásának történetét: 1Kir 17,10-15).
Másik dolog, hogy vegye számba, mi az, amit kapott, aminek örülhet. Ne feledje el hálás szívvel megköszönni!
Ezek után pedig nyugodt szívvel fogjon nagy imádságba, és beszélje át az Úrral, hogy Ő mit tanácsol Önnek, merre lépjen, mit változtasson az életén.
Attól a sötét gondolattól teljesen meg kell szabadulniuk, hogy ezt a nehéz sorsot most az Isten mérte Önökre. Higgyen abban, hogy Ő, a Mindenható, ebből is ki fog tudni hozni valami áldást. Keresse is ezt, imádkozzon is érte. Ha még ez nem nagyon megy, akkor legalább azért imádkozzon, hogy megkapja ennek kegyelmét. Imádkozzon hitük megerősödéséért!


Hogyan mondják ógörögül, hogy Dícsértessék a Jézus Krisztus! Lehet hogy Önöknél Dícsőség?

Köszönettel
Kolonics Gábor
kolonicsg@yahoo.com

A Dicsőség Jézus Krisztusnak! így hangzik görögül: Doxa tó Iészou Khrisztó. A görög nyelvben azonban nem használják ezt a köszöntési formát.


Tisztelt Lelkiatya!

Szeretnem megtudni,hogy mire hasznaljak az olivaolajat a templomban? Azt tudom hogy gyermek megkeresztelesekor,de igazabol az erdekelne,hogy mire es milyen ritualehoz köthetö az olivaolaj hasznalata.Ferjem nagy hivö,nagyon vallasos en is az vagyok,eljarok en is eleg sürün templomba,de näla a vasärnap templom nelkül nem letezik.Gyorsan es röviden elmondom mi a sztori.En külföldön elek,1,5 eve összehazasodtunk,mivel ö Afrikabol szärmazik csak menekült statuszban tartozkodott eddig Europaban,mez hosszu kemeny evek voltak.Ma 1,5 evi häzassäg utän megkapta az europai visumot es egy afrikai boltban vett egy üveg olivaolajat es ott ritualet tartott,hogy mit csinält az olivaolajjal azt nem tudom,csak anyit mondott a boltos nem örült.Azt mondja en nem vagyok jo katolikus ,mert en nem tudom hogy egy ferfi egy ilyen szituacioban mit csinal egy üveg olivaolajjal.Kerem segitsen nekem ,välaszoljon kerdesemre.Välaszät elöre is köszönöm.
Üdvözlettel Krisztina

Kedves Krisztina!
Én sem tudom, hogy a férje milyen rituálét végzett el. A mi szokásaink szerint ez teljesen ismeretlen. Az is, hogy boltban vásárolt anyaggal bármilyen vallásos gyakorlatot végezzen, s főként az, hogy azt akkor mindjárt a boltban, a megvásárlás pillanatában. Ha szentelt dologról van szó, azt tisztelettel kell kezelni, de nem tudok olyan előírásról, amely ezt ilyen módon szabályozná.
Viszont szentelt dolgot áruba bocsátani nem is lehet. Főként profán boltban. Szóval, nem tudom elképzelni, hogy indokolt lett volna ez a rituálé.
Fontos tanácsom, hogy ezt nyíltan beszélje meg a férjével. Ne legyen abban semmi szemrehányás vagy számonkérés, de palástolása sem annak, hogy Ön ebből nem ért semmit. Ez a helyzet jó lehetőséget ad arra, hogy az Önök közötti különbségekről most nyíltan beszéljenek.


Tisztelt Lelkiatya!

Azzal tiszteletteljes kérdéssel fordulok Önhöz, hogy megtudjam: hány éves korig lehet,- vagy érdemes jelentkezni papképzésre? 39 éves, jelenleg köztisztviselőként dolgozó férfi vagyok. ... Budapesten élek a feleségemmel és kisfiammal. Ugyanakkor nem telik el nap, hogy ne érezzek valami furcsa érzést magamban. Mindig arra gondolok, pontosabban olyan érzésem van, mintha rossz helyen lennék, rossz időben. Egyben az az érzés, az a tudat, hogy Istent szolgálhatnám, megnyugtatóan hat rám. Mit jelent ez? Miért van ez? Most első éves hallgató vagyok a ... főiskola, teológia szakán. Levelező szakon. Amikor az iskolában vagyok, teljes megnyugvás, határtalan boldogság tölt el. Persze akkor is, amikor a családommal vagyok. Kérem segítsen! Mit tegyek?
(véletlenül találtam erre az oldalra, de örülök neki nagyon!)

Tisztelettel: R. György


Kedves György!
Elvileg nincs felső határa sem a szemináriumi jelentkezésnek, sem a papszentelésnek. Egyházunkban is volt már példa arra, hogy 50, sőt, 70 éves embert szenteltek pappá.
Mégsem javaslom Önnek, több gyermekes családapának, hogy a papságra jelentkezzen. Görögkatolikus egyházunkban a papnevelés összesen 8 évig tart. Ez bizonyos helyzetben lehet néhány évvel rövidebb is, de még nagyobb nehézséget jelent, hogy az egyházjog előírása alapján megfelelő időt ebből a szemináriumban kell tölteni. Nehezen tudom elképzelni, hogy emiatt több évre a családjától távol éljen.
Könnyen lehet, hogy a lelkében fölfedezett érzése nem alaptalan. Az ember megérzi azt, ha nem a helyén van. Keresse bátran imádságában, hogy mit vár Öntől az Úr. Szerintem nem a papi szolgálatot. Hisz annyi minden mással is lehet szolgálni Krisztust és az Ő egyházát, a híveket. Egyházunkban van lehetőség arra, hogy világban élő férfiak felvegyék a kisebb rendeket, a felolvasói és az alszerpapi rendet. Lehetséges az is, hogy valaki állandó diakónussá szentelődjön. Ezeket esetleg érdemes átgondolni. De még többet jelent, ha ott, ahol van, családjában, munkahelyén apostollá válik, hirdeti - legfőképpen tetteivel - a Mindenható szavát. Ehhez nem szükséges még külön az egyházi rend szentsége.


Kedves Lelkiatyám!

Ha valaki úgy érzi, hogy teljesen igaz rá a zsoltár 38(37) fejezete,mit tegyen? Mit imádkozzon és, hogyan próbáljon tovább lépni, élhető életet élni? Az Úr kezébe adtam a lelkem, tudom, hogy az Ő kezében van anélkül is az életem. Segítség kérő imáimhoz kérhetem-e Önt kedves Atyám? Ha meghallgat és megbocsát a jó Isten nekem, megérezhetem-e azt? Van-e és lehet-e reménye és vigasza annak akire e zsoltár minden szava igaz?

Köszönettel:gyarló ember

Kedves Testvérem!
Olvassa tovább a következő zsoltárokat! A 39(40). éppen úgy szíven fogja érinteni, de a 40(41). már gyógyítani is fogja. A zsoltárok azzal is gyógyítanak, hogy az ember önmagára ismer bennük. Ezért érdemes a zsoltárokkal imádkozni - természetesen mindet ide értve - hogy azok teljessége hasson ránk.
Ön nagy kegyelemben részesült azáltal, hogy maradéktalanul magáévá tudta tenni az egyik zsoltárt. Ez már a gyógyulás első lépése. Meglátja, tovább is fogja vezetni Önt az Úr!


+!
Tisztelt Lelkiatya!
Az imádságban nagy erő van, de mint írja Juliannának, hogy tulzásban csak erre hagyatkozni nem lehet.Az imádság mellett tennünk is kell azért, hogy beteljesedjen kívánságunk.Nagyon jó, hogy a csipőizületes betegért imádkozik, s bennünket is erre buzdít(én is imádkozom érte), de egyben neki is fel kellett volna a figyelmet hívni arra, hogy a gyógyulásért tenni is kell("sürgős műtét"), mert ha imáink ellenére nem gyógyul meg, akkor esetleg az ima hatékonyságában fog kétlkedni.Ugye ismerős:segíts magadon, az Isten is megsegít!
Tisztelettel
drtk

Köszönöm a kiegészítését. Közzé is teszem, mert egyetértek vele. A tanácsot csak Juliannának adtam, de lehetett volna tanácsot adni a nővérének is. Mindenesetre imádkozzunk érte továbbra is.


Katolikus egyházunkat miért nevezzük rómainak?

Ez az elnevezés leginkább a protestantizmus térhódítása nyomán terjedt el, mégpedig apologetikus céllal, hogy megkülönböztessék magukat a római katolikusoktól (anglikán katolikus egyház). Ám egyre inkább a katolikus egyház is átvette ezt a szóhasználatot, hiszen egyértelműen a Rómában székelő egyházfő, Róma püspöke szimbolizálja a római katolikus egyház egységét.


kedves Lelkiatya!
Hosszabb ideig nehéz periódusban voltam,most kezdtem el újra a dolgokat és változtatni az életemen.Amikor kicsit megindulnak a dolgok,utána gyakaran előfordul,hogy kicsit visszacsúszom.Ezt kudarcként élem meg,és olyan gondolataim támadnak,hogy nem is éri meg harcolni, és belőlem már nem lesz semmi.Volt néhány év az életemeben,ami kiesett,és kísért az is,hogy akkor miért nem mentek a dolgok,miért nem tudtam többet tenni,miért voltak a buktatók és törések.Mit tanácsolna az atya?Mivel tudnám erősíteni magam?
Válaszát előre is köszönöm!

Mindenekelőtt azt tanácsolom, ne a múlton merengjen, ne azon keseregjen. Nem csak azért, mert azok elmúltak, hiszen tudjuk, hogy a múlt hatása kihat a jelenre is. De ennél sokkal fontosabb, hogy a mindenható Isten még ezeket a hatásokat is át tudja alakítani, a javunkra tudja fordítani. Persze ennek mikéntjén sem érdemes sokat töprengeni. Sokkal fontosabb az előre tekintés, annak keresése, hogy az Úr mit tár Ön elé, mit kér Öntől.
Nem vagyunk gépek, amelyeket, ha beindítanak, megy folyamatosan, leállás nélkül. Törékenyek, sérülékenyek vagyunk. Ezzel számolni kell. De ez sem elkeseredésre ad okot, hanem sokkal inkább az Istenbe vetett bizalomra, hiszen ő törékenységünk, gyöngeségünk ellenére is fel tud használni, nagy dolgokat képes művelni velünk.
Ne gondolja, hogy egyedül van ebben a küzdelemben. Isten mindig ott van Ön mellett és segít. Gondolja csak el, hogy Önök ketten mindenre képesek! Ami hiányosság Önben van, azt Ő pótolja. Nem vagyunk tökéletesek, de törekednünk kell rá (Mt 5,48).


Üdvözletem Lelkiatya!
Kérdésem kissé politikai lesz. Ha nem válaszolhat rá akkor kérdésem tekintse semmisnek.
Nos elsődlegesen az érdekelne, hogy a görög katolikus egyház, hogy viszonyul a Hungarizmus eszméjéhez valamint Szálasi Ferenc munkásságához? Hiszen a hungarizmus három megnyilvánulási formát integrálni törekszik. Az első integrálását a krisztusi erkölcs jelenti, a második a nacionalizmusban, a harmadik a szocializmusban integrálódik.
Mindez azt is jelenti, hogy a hungarizmus alapja erkölcsileg azért a krisztusi tanítás, mert e mozgalom azt akarja, hogy a népek és nemzetek jelesül pl. a magyar nép és nemzet a valós keresztény erkölcsiség alapján álljanak, szellemileg azért a nacionalizmus, mert a hungarizmus a szubjektív ént és a közösséget úgy igyekszik összehangolni, hogy ezzel előmozdítsa a magyar nép és a hungarista magyar nemzet kultúrájának, társadalmának nemesebbé válását (miközben arra is gondot fordít, hogy se a közösségi szemlélet ne kerüljön olyan túlsúlyba, amely már személyiségsorvasztó hatást fejtene ki, se az önérdek ne kapjon olyan hangsúlyt, amely a társközösségeket fenyegetné elsorvadással), végül anyagi alapja azért szocialista, mert a közösség rendelkezésére álló tőkét, jószágkészletet nem egyes születési vagy vagyoni kiváltságos egyének vagy osztályok, hanem az egész népjóléte érdekében, a nemzet javára akarja hasznosítani.
Továbbá a emlékeim nem csalnak maga Szálasi Ferenc is görög katolikus volt.
Válaszát várom.Üdvözlettel G.

A görögkatolikus egyháznak nincs politikai állásfoglalása. Miként magának a Katolikus Egyháznak sem. Ha az Egyháznak a hungarizmus eszméjéhez való viszonyát vizsgáljuk, akkor ennek módja, hogy a hungarizmust összemérjük az Evangéliummal. Amennyiben vannak közös pontok - s leírásából úgy látom, hogy igen - az örvendetes. Ha vannak benne az Evangéliummal szemben álló nézetei, akkor az roppant veszélyes és kerülendő. Egy eszme annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem eltekintve attól sem, ahogyan megvalósítják azt.
Büszkék lehetünk nemzetünkre, és fontos feladat, hogy a fiataljainkban - meg önmagunkban is - erősítsük a hazaszeretet, hiszen korunkban nagy erőkkel próbálják ezt a nemes érzést nevetségessé tenni, vagy egyenesen kiirtani. Másik feladat pedig ezzel kapcsolatban az, hogy irányítsuk helyes mederbe ezt a büszkeséget, hazánk és honfitársaink szeretetét, hogy abban szikrája se rejtőzzön a másik ember vagy nemzet gyűlöletének. Még akkor sem, ha egy-egy ember vagy nemzet esetleg ellenségesen viselkedik velünk szemben.
Ismereteim szerint Szálasi Ferenc nem, csak az édesanyja volt rutén származású görögkatolikus.


Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a szent liturgiákon használt Szent Evangéliumot (ugyanolyan díszes formában)lehet e kereskedelmi forgalomban vásárolni valahol? Lehetne e a szent kereszt és szent ikon mellett a szent evangélium is tisztelet tárgya otthonunkban? Minden reggel azt is megcsókolnám. köszönöm segítségét.

Nagyon szép dolog a Szentírást az otthonainkban is külön megbecsüléssel tisztelni. Több családban is így tesznek. A kegytárgy boltjainkban lehet kapni Evangéliumi borítókötést, de ennek az ára rendkívül magas, hiszen egészen díszes darabokról van szó. Ráadásul ezek a kötetek liturgikus könyvek, és kizárólag a négy evangéliumot tartalmazzák.
Javaslom inkább, hogy a családban használt teljes Szentírásnak adjanak díszesebb kötést, és úgy helyezzék el kiemelt helyre az otthonukba. Nagyon szép gyakorlat az is, ha imáik részeként azt meg is csókolják. Természetesen ez a tisztelet nem a tárgyra vonatkozik, hanem magára Jézus Krisztusra, magára az Istenre. Az iránta való szeretetünket, hódolatunkat tudjuk így még odaadóbb módon kifejezni.




1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47   


Ifjúsági Zarándoklat 2014








lablec

emft_eu uszt hu-ro nka

© Hajdúdorogi Egyházmegye

Impresszum Kapcsolat