Váltás akadálymentesített változatra
fejléc
ünnep
 






Máriapócs

Miskolci Apostoli Exarchátus

Szent Lukács Szeretetszolgálat

Szent Atanáz Hittdományi Főiskola

Szeminárium

Szent Atanáz Kegytárgybolt

Görögkatolikus cigánypasztoráció

Tudásolimpia

Örökségünk kutatócsoport

Szeretettár

Diakónus

MKPK

parochia.hu

magyarkurir.hu

Keresztény Élet

Katolikus Rádió

Szent István Rádió

Bonum TV


Tegye fel kérdését a lelkiatyának!
(IP-cím: 54.163.84.199)


Mennyi négy meg nyolc? (számmal)


Kedves Lelkiatya!
A súlyos és a halálos bűn között mi a különbség? Mik a leggyakoribb súlyos bűnök például? Halálos bűn elkövetése után nem járulhatunk szentáldozáshoz ha jól tudom. Ez a súlyos bűnökre is vonatkozik?
Előre is köszönöm a válaszát!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A Katolikus Lexikon így magyarázza:
A halálos bűn és a bocsánatos bűn különbségét már a Szentírás jelzi (1Jn 5,16-17), a különbségtétel az Egyház hagyományában született meg, és azt az emberi tapasztalat megerősíti. A halálos bűn lerombolja az ember szívében a szeretetet, mert súlyosan megsérti Isten parancsát; elszakítja az embert Istentől.
Továbbá: Halálos bűn az, amikor az ember tudva és akarva súlyos dologban nem engedelmeskedik Isten akaratának.
Érdemes végigolvasnia a szócikket:
http://lexikon.katolikus.hu/H/hal%C3%A1los%20b%C5%B1n.html


Miért nem tudok gyónni? Miért írtózom ettől. Nincs pap aki előtt meg tudnék nyílni. Már többször is elolvastam az egész Újszövetséget, de olyan utalás nincs benne, hogy a pap fülébe kell gyónni, hanem bűnvallomást és bűnbánatot mond Jézus. Tehát egy kereszt előtt a szobámban, meg tudom gyónni a bűneimet Istennek! És meg is kapom a feloldozást. Ezért teljes lelki nyugalommal megyek áldozni. A fülbe gyónást szerintem az inkvizició vezette be. El kellene törölni, ez nem szentség. Sokkal jobb lenne, ha egy gyóntató szobába menne be a hívő, és egy feszület előtt elmondaná a bűneit. És kint a pap feloldozná. A pap ember. A zsidóknál is a főpap csak bemutatta az áldozatot, és nem több. A pap bemutatja az áldozatot, és szavaira átváltozik a kenyér és a bor, de ez is Isten műve. A pap mindig és mindenkor ember marad. Főleg amikor (sokszor) bűnnel fertőzötten megy az oltárhoz.

Két fájdalmas kérdését a harmadik mondatában már meg is válaszolta. Valami miatt Önnek nehezére esik a megnyílás. Lehet, hogy korábban sebeket kapott az emberi bizalmatlanság terén, esetleg gyermekkorában élt át hasonlót. Mindenesetre ez a belső gát teszi annyira nehézzé az Ön számára ezt a megnyílást. Igaz, azt írja, hogy teljes lelki nyugalommal megy áldozni, szavai mégis bizonyos zaklatottságról árulnak el e téren.
A fülbegyónást nem az inkvizíció vezette be. A kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Lehet, hogy könnyebbnek tűnik egy üres szobában elmondani a bűnöket, mégis szükségünk van arra is, hogy más emberek meghallgassanak. A pszichológus sem azt javasolja, hogy üres szobában beszélje ki magából a feszültségeket a megkönnyebbülni vágyó. Márpedig itt sokkal többről van szó, mint emberi eszközökkel való lélekgyógyításról. Krisztus Urunk maga bízta rá apostolaira az oldás és kötés hatalmát (Mt 18,18; Jn 20,23). Ezeken a helyeken Jézus valóban nem fülbegyónásról beszél, de mégis arra utal, hogy az arra általa fölhatalmazott személyeknek kell elbírálniok a vétkek súlyát.
Abban teljesen igaza van, hogy a pap is ember és mindig is az marad. Bűnössége miatt is rászorul a bűnbánat szentségére. Nem azért oldoz fel, mert ő tisztább lenne a másik embernél, aki nála meggyónik, hanem, mert erre Krisztus hatalmazta föl. Nagy alázat kell a szentgyónáshoz. De, ha legyőzzük magunkban ezeket az ellenérzéseket, akkor ez a megtisztító bűnbánat még alázatosabbá tesz.



Tisztelt Lelkiatya!

Nagyon nehezen szembesülök felnőtt gyermekeim párkapcsolatával.Mi a gyermekeinket keresztény szellemben neveltük, vasár és ünnepnapokon közösen mentünk a szentmisére. Három gyermekem van, 28 éves fiú, 26 éves lány és 18 éves fiú. A 26 éves lányom férjnél van,a férje volt ugyan elsőáldozó,de egyszer sem kíséri el a feleségét templomba.A legidősebb fiam egy év után összeköltözött a barátnőjével,aki reformátusnak lett keresztelve, de nem gyakorolja ő sem a vallását, sőt azt is hangoztatja, hogy ő nem hisz Istenben.A nagymama karácsonyra egy bibliát akart neki ajándékozni, azzal a feltétellel, hogyha fogja olvasgatni, de nem fogadta el. Komolyan kezdek aggódni értük,hiszen már a kis unokám is útban van. A házasságról a fiam hallani sem akar. A legkisebb fiam barátnője pedig meg sincs keresztelve. Nagyon el vagyok keseredve, tehetetlennek érzem magam.
Isten áldását kérve munkájára,válaszát várva, üdvözlettel Icus.

2115.01.02-1

Kedves Icus!
Aggódnia nem kell, mert az nem segít semmit. Helyzetét, lelkiállapotát azonban teljesen megértem. Nem könnyű dolog a mai fiatalokat istenfélelemre vezetni, hiszen annyira erősen hat rájuk a világ szelleme, hogy ember legyen a talpán, aki annak ellen tud állni. Aggódnia azonban azért nem kell, mert tudhatja, hogy Isten kezében vagyunk. A gyermekei is. Ha kiskoruktól fogva nevelte őket a hitre, akkor ez lelkük mélyébe beleivódott. Lehet, hogy most szinte semmi nyoma nem látszik, de adott esetben, szükséghelyzetben majd felszínre kerül. Ha azt látja, hogy már nem tud rájuk hatni, azt javaslom, ne is erőltesse. Bízza őket nagyobb erővel a Mindenhatóra. A szavakat, melyeket nekik mondana, mondja el az Úrnak, vagyis rábeszélés helyett imádkozzék.Most ez a legtöbb, amit tehet értük.


Kedves Lelkiatya! Fura érzésem van és nem is találom a megfelelő jelzőt rá... Szóval hányszor, de hányszor elhatároztam magamban azt, hogy rendszeresen olvasom a Szentírást: a napi evangélium mellett folyamatosan az elejétől kezdve, hogy legalább egyszer elolvassam az összes könyvet, írást. Viszont állandóan oda jutottam, hogy el-elmaradnak az olvasások, egy idő után pedig hosszú hónapokon át kezembe sem vettem a Szentírást, pedig ott van fejem mellett az éjjeli szekrényen, kéznél.
Kb. 2 hónapja telepítettem okostelefonomra az e-avangélium alkalmazást és az lett a gyakorlatom, hogy minden nap lefekvés után, amikor csend és nyugalom van körülöttem, a kezembe veszem a telefont és elolvasom a napi evangéliumot.
Sőt, nem rég telepítettem a zsolozsma alkalmazást és most a karácsonyi időben több nap is elimádkoztam az egészet kezdve az imádságra hívástól egészen a befejező imaóráig.
Azért van bennem fura érzés, mert nem értem a helyzetet és magamat sem. Ott van tőlem (most is) karnyújtásnyira a nyomtatott Szentírás, de nem érzek késztetést arra, hogy a kezembe vegyem és olvassam. Viszont tudom, ha lefekszek, akkor a telefonon el fogom olvasni a napi evangéliumot. Ennyire modern világban élnénk? Ennyire a rabjává váltam a digitális világnak? Nem tudom, hogy mennyire helyes ez vagy sem. Ha leírná ezzel kapcsolatos gondolatait, megköszönném!

Ez valóban érdekes jelenség, de nem érdemes nagyon csodálkozni rajta. A villódzó elektronikus herkentyű valahogyan jobban vonz, mint a szögletes, lapozni való kötet. Azt hiszem, kevés kivételtől eltekintve ma a legtöbb embernél ez így működik. El lehet gondolkodni azon, hogy ennek mi az oka. Én azonban ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy ez a technikai vívmány mégiscsak eléri célját, mert amit nem sikerült hagyományos módon, az lám, a modern eszközzel mégis megvalósul. Arra ügyeljen azért, hogy ez az esti olvasás meg a zsolozsmázás valóban Istenre figyelést eredményezzen. Valóban Tőle várja annak üzenetét, szeretetében való megerősödést. Különben hiába forgatja a XXI. századi kütyüt. Szerintem adjon hálát, hogy ez így van, és használja ki ezt a nagyszerű lehetőséget.


Tisztelt Lelkiatya!
Eltartási szerződést szeretnék kötni
...
Tisztelettel. R

Kedves R!
Áttettem a Szerkesztő rovatába az írását.


Kedves Lelkiatya!

Ismét eljött egy újabb év. De ez rengeteg feszültséget fog okozni a számomra. Idén fogok érettségizni, idén lesz a jelentkeezés felsőoktatásba és még sorolhatnám mi mindennel jár egy középiskolás utolsó éve az iskolában. Mindentől nagyon félek, hogy vajon hogy fog alakulni az év.
Hogyan győzhetném le a bennem lévő félelmet ezektől a dolgoktól?

Andi

Kedves Andi!
Ennyi erővel arról is írhatna, micsoda csodálatos dolgok fognak történni Önnel ebben az esztendőben: érettségizni fog, felvételizni egyetemre vagy főiskolára, rengeteg új barát és lehetőség vár Magára. Nem félni kell az előttünk álló dolgoktól, hanem lehetőségeket látni bennük. Olyan számunkra a világ, amilyennek látjuk. Természetesen sok nehézség is van benne, s nem akarom áltatni, nem csak ez az esztendő lesz most nehéz, hanem az utána következők is. Sőt, minden bizonnyal az utána következők még nagyobb feladatokat tartogatnak az Ön számára. Lesznek majd újabb szenvedések is. De mindezekben meg kell látnia a lehetőségeket, az Isten ajándékát, amelyekkel nevelni, növelni, alakítani akarja Önt. Mivel teljesen igaz Szent Pál mondása: Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik (Róm 8,28), leginkább azt javaslom, hogy az Istent szeresse minél jobban. Őbenne bízzék, és mindent úgy fogadjon, mint az Ő szeretetének jeleit. Akkor a sok izgalom, ami Önre vár, egyszersmind örömteli izgalom is lesz, legalábbis utólag mindig meg fog mutatkozni azok szépsége.


Kedves lelkiatya!
Az egyik volt közeli barátnöm hirtelen levágatta a haját,nagyon extravagáns stilusban,ami korábban nem volt jellemzö rá.Az utóbbi idöben nagyon szokatlan volt a viselkedése is,hol magába vonult,hol pedig elszállt a beképzeltségtöl.A kettönk barátsága is széttört gondolom a változások hatására,meg más kapcsolatok,dolgok is az ö életében.Ez az ember azelött nem ilyen volt.A régi egyénisége szimpatikusabb volt.Az új egyéniségével szinte ellök másokat.Nincs már meg benne a régi figyelemsség,kedvesség.A beszéd stilusa is agressziv.A tekintete is más.Úgy látom, ö mindenkivel igy viselkedik.Nem tudom miért.Igaz,hogy sok rossz dolog történt a kettönk barátságában,de azért aggódok érte.Van bizonyos labilitás a természetében,és félek nehogy valamit csináljon magával.Ezzel a viselkedés formával félek nem vonzani hanem taszitani fog másokat.És ha egyszer nagyot esik,ami nagyon valószinünek látszik,akkor annak nem lennének jó következményei.Nem mondhatok neki semmit azóta,hogy a barátságunk összetört,sokszor megvetéssel néz rám,különösen ha a közelében vagyok,báris ezt igy érzem.Mindig arról beszél feltünöen,hogy szabadságra vágyik.Nem akar senkivel sem úgy igazán jóban lenni most hanem inkább felszinesebben.Az internetes oldalára is sok dolgot dalt rak fel a változással kapcsolatban,de Istennel kapcsolatban is.A vallási közösségbe jár,söt úgy látom jobbára ilyen helyekre jár,Istennel is foglalkozik,de ez a két stilus valahogy furcsa kombináció.Azt mondta a közösségben egy megosztás alkalmával,hogy benne az elmult évben sok minden lerombolódott,de kezd ujjáépülni.Ön szerint mik okozhatnak egy teljesen uj viselkedés módot és frizura váltást?Lehet-e alapja az aggodalmaimnak vagy ez naivitás,hogy ennyire a szivemen viselem a sorsát?Valószinü én lennék az utolsó akitöl segitséget fogadna el.Néha azt sem tudom már vele kapcsolatban,hogy öszinte emberrel állok-e szemben.
Válaszát nagyon szépen megköszönöm!
Mina

Kedves Mina!
A (volt) barátnője minden bizonnyal keresi önmagát. Az is biztosra vehető, hogy még nem találta meg. Az új frizura, természetesen, a belső útkeresésnek egy harsány megnyilatkozása, vagy inkább annak üzenete, hogy ő ezt a belső változást a világ tudomására akarja hozni. Ha úgy van, amint mondja, s ez valószínű is, hogy csak még többeket eltaszít magától ezzel a hivalkodó viselkedéssel, akkor erre előbb-utóbb rá fog jönni maga is. Miként majd a frizurája újból változni fog, talán hamarosan is, úgy a belső világa is tovább alakul majd. Arra nincs biztosíték, hogy jó, hogy jobb irányba fog változni. Nem láthatjuk előre, hogy merre alakul a sorsa. De, ha megtartotta az Istennel és a keresztény közösséggel a kapcsolatát, az jó jel. Javaslom, hogy, ha Önre nem hallgat, akkor beszéljen a közösséget vezető atyával, mondja el neki, hogy mit érez, milyen sejtései, félelmei vannak ezzel a lánnyal kapcsolatban. Hátha ő majd fog tudni segíteni. Ugyanezt tegye a Jóisten felé is. Vigye el neki ezt a gondját. Természetesen Őt nem kell tájékoztatni, hogy mi is történik itt, de ha imádságban elsorolja neki, miért és miként aggódik érte, már ez is imádság. Kérje a Mindenhatótól a hathatós segítséget a számára!


Kedves atya sz mit jelent ha a kereszten van egy gyürü elöre koszonom

Sajnos, nem tudom. De ha valaki tud segíteni ebben, szívesen továbbítom a válaszát.


A Biliai textusban azt halljuk,hogy "És az Ige testté LŐN" Nem lett,hanem LŐN. Azt vélelmezem,hogy ez nem csak azt jelenti, hogy LETT,-néha igy fordítják, de vajon nem vész el egy lényeges mondanivaló igy ,mert a LŐn az egy régies, ám folyamatos múltidő.Ez azt is jelentheti,hogy lett és folyamatosan ma is lesz.Ennek mondanivalója van ! Vagy szamárságokat képzelek ?

A mostani Evangéliumos könyvünk a revideált Káldi fordítású Bibliát használja. Ebben nagyon szép, ma már régiesnek, sőt érthetetlennek tűnő kifejezések is vannak. Ezeknek, mint arra Ön is utalt, nem csak a patinás értékük nagy kincs, hanem finomabb tartalmi gazdagságukkal többet is ki tudtak fejezni, mint újabb kori megfelelőjük. Mégis alakítanunk kell a szövegeinket, mint ahogyan maga a nyelvünk is alakul. A lőn szavunk valóban nagyon szép és gazdagabb tartalmú, mint a lett, de mivel ma már a közbeszédben egyáltalán nem használjuk, ezért a legtöbb ember nem is érti. Ha szép és gazdag tartalmú is, de az emberek nem értik, akkor már nem képes hordozni az Evangélium üzenetét, amely az embereket megszólítani hivatott. Ráadásul nem csak érthetetlenek, de akár félreérthetőek is lehetnek ezek a szép, régies kifejezések. A régebbi szöveg használta a lőn ige többes számú alakját is, és Krisztus föltámadásakor a katonák halálra válását, vagyis, hogy a katonák félelmükben olyanok lettek, mint a halottak, a korábbi szövegváltozat így fejezte ki: a katonák lőnek, mint a holtak. Ezt is elhagyjuk a mai gyakorlatunkból, mert bár valóban szép kifejezés, de az embereket, főként a gyermekeket inkább kuncogásra készteti.


Kedves Lelkiatya! Több éve élünk házasságban a feleségemmel,katolikus templomban esküdtünk.Kb.3 éve a feleségem titokban testi kapcsolatban élt egy másik férfival,köztünk 2 éve nincs testi kapcsolaunk,mert mondta,hogy már nem szeret. Feleségem a férfinak gyereket szült.Én ezek után nem hagytam cserbe, még együtt élünk, nem váltunk el, én nevelem a gyereket,hisz vallásos vagyok,és az eskü amit tettünk a templomban az nekem szent.A gyerekemet nem tudom keresztény módra nevelni, hisy a férfi nem keresztény, és megtiltotta, hogy kereszteljük meg a gyereket.Ez nekem bűn,hogy az esküben tett igéretet, nem tudom a gyereket keresztény módra nevelni.Én is szeretnék gyereket,de lehet,hogy nem lesz, mivel nincs köztünk semmi testi kapcsolatunk.A feleségem nem birja tovább,a férfi folyamatosan kiabál vele,a gyereket akarja látni, és a feleségem mindig ott él nála,hol nálam,hol nála, és valószinüleg elfog hagyni,mit tegyek?Nekem bűn lesz,ha elhagy a feleségem? Később nem lehet új kapcsolatom? hisz én is boldog szeretnék lenni.Nagyon köszönöm a válaszát Lelkiatya.

Úgy értékelem, eddig nagyon szépen helytállt ebben a nehéz helyzetben. Hősiesen fogadta a felesége kicsapongását, és még a másik férfitől származó gyermekről is szívesen gondoskodott. Ez nagy lélekre vall. Ha valóban Ön neveli a gyermeket, akkor a nemző apának igazán semmi beleszólása nincsen abba, hogy Ön ezt hogyan teszi, főként a vallási nevelés terén. Ez, lehet, hogy jogilag nem így van, hiszen a vér szerinti szülőnek mindig több joga van, mint a nevelő szülőnek, mégis erkölcsileg van Önnek megbízatása, hogy ekképpen is gondoskodjék ennek a gyermeknek a lelki javáról. Arra biztatom, hogy álljon ki ezért a jogáért, vagy inkább a gyermeknek ezért az életbevágóan fontos lehetőségéért. El tudom képzelni, hogy a felesége is szívesebben venné, ha szilárd akaratú férfiként szeretné őt, ha a sarkára állna, ha kiállna őérte és a gyermekért. A feleségének hiányzik ez a férfiasság, ez az erőteljes megnyilvánulás. Persze, ez korántsem erőszakosságot jelent, hanem inkább határozottságot. Javaslom, hogy erre figyeljen oda a jövőben jobban, s még jó esélye van, hogy a felesége visszatér Önhöz. Legyen kezdeményező a szeretetkapcsolatuk újra fölépítésében, igyekezzék újra meghódítani a feleségét, udvarlással, kedveskedéssel, meglepetésekkel. Arra egyáltalán nem kell gondolni, mi lesz, ha elhagyja. Most azért imádkozzék s arra törekedjék, hogy ezt a megromlott házassági kapcsolatot helyreállítsák.


Krisztus születik!

Tisztelt Lelkiatya!
Érdeklődnék, hogy egy görögkatolikus szabad állapotu, hajadon nő, aki soha nem kötött házasságot. Köthet-e érvényes házasságot egy keresztény felekezetű, de nem katolikus férfivel, akinek fiatal korában egy barátnőjétől házasságon kívül született egy gyereke, aki már felnőtt és házas. A volt barátnője is házasságot kötött egy másik férfivel. Egyházjogilag milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Tisztelettel: A.

Szavaiból azt veszem ki, hogy egyházilag mindketten szabad állapotúak. Ebben az esetben - ha a többi feltétel is megvan - nyugodtan összeházasodhatnak. A valláskülönbség tilalma alól a püspök adhat fölmentést, de ezt minden indokolt esetben meg is adja. Ha házasságot szeretnének kötni, nyugodtan keressék föl az illetékes görögkatolikus parókus atyát, s ő minden szükséges dologról tájékoztatni fogja Önöket.


Kedves Lelkiatya !

Egy súlyos beteg ember rendszeresen kórházi kezelésre szorul. Egyelőre ő maga jár oda és 2 éjszakát tölt a kórházban. Igen nehezen tud kisérő nélkül bejutni csomagjaival. Egyetlen fia van, aki valamiért haragszik rá, ezért nem segit neki közlekedni magától, bár ismeri a problémát. 2x is elhagyta teljesen évekre az öreget. Most ismét felbukkant, karácsonyra meghivta, ajándékokat is adott neki, bár ismét megharagudott,mert az öreg a facebookról kérdezett tőle, amin felháborodott,mert butának találta a kérdést továbbá egy zeneszámról azt mondta az öreg, hogy az neki nem tetszik. Nagy veszekedés lett belőle és a múltbeli sérelmek kölcsönös felhánytorgatása. Azzal végződött az együttlét, hogy az öreg hajnalban elment a fiától haza, de a fiú másnap utána hozta az ajándékokat. Az öreg nagyon szomorú és elkeseredett. A fiú úgy nyilatkozott, hogy "ha kell valami jelentkezzen"Ezt a mondatot is bántónak gondolja.
Bántja,hogy a fiú magától nem sietne a segítségére és kérni meg nem szeretne tőle, hiszen úgy érzi haragszik rá, ugyanakkor viszont csak barátai vannak,más rokonai elhaltak, nincs aki bevigye és kihozza a kórházból. Kérjen meg barátokat, vagy kérjen a fiától segítséget,ha haragszik is az rá ? Lakását a fiúra iratta régen,csak haszonélvezője a lakásnak. A vételkor az előleget is a fia fizette. DE úgy gondolja,hogy az előleget fizetve elvette az öreg az ő pénzét, bár a lakás az övé lett tulajdonjogilag. Az is felmerült, hog visszacsinálni a szerződést és az öreg elmegy egy apartmanos otthonba, ahol segítik, de nem akarna ilyet tenni a fiával, hgoy másé legyen a lakás és talán a biróság is szégyen volna, mert a szerződésváltoztatáshoz pert kell inditani.Mi a hivő keresztényi magatartás ez esetben?
mit gondoljak.

A fiúban egészen biztosan van szeretet az édesapja iránt. Csak hát, különböznek egymástól, másként látják a dolgokat, s ezek miatt szinte elkerülhetetlen az összetűzés, a vita. A keresztényi magatartás az, amit egyik ponton a fiú is tett, hogy ha össze is vesztek, azért az ajándékokat az apja után vitte. De megbékélés mégsem született, mert mindketten a sérelmeiket hánytorgatják, a maguk igazát hajtogatják. Így nem lesz béke sohasem. Ki engedjen? Ha a fiú kérne tőlem tanácsot, azt mondanám neki, hogy ő. Ha az apa kérne tanácsot, azt mondanám neki, hogy ő. Sajnos, itt a földön nincsen igazság. Bár az édesapa joggal követelhetné, hogy a fia áldozatos módon gondoskodjon róla - mint azt ő tette vele korábban hosszú éveken át -, de ha erre a fiú nem hajlandó, mit tehetünk? Jobb nem pereskedni egymással. S ha nem is jut érvényre az igazam, inkább elfogadom azt. Az apa imádkozzék a fiáért és viszont. Ha sokat és hittel imádkoztak, lehet ebből még kölcsönös megbékélés, még ha most lehetetlennek látszik is.


Kedves Lelkiatya!
Édesanyámnak, aki most 82 éves van egy kereszt lánya aki ha jól tudja Kolozsváron görög katolikus apáca és rend főnök. Nagyon régen nem tud róla semmit.Gemmának hívják. Legyen szíves segíteni abban hogy megírja milyen görög katolikus rendház van Kolozsváron és a címüket.
Nekem nem sikerült meg találnom.
Köszönettel,Máriapócs Mária.

A keresett Gemma nővér valóban Kolozsvárott él, az Istenszülőről elnevezett női szerzetes közösség tagja. Ennek címe: Mănăstirea Maicii Domnului
Str. Romul Ladea, nr. 6, 400481 Cluj-Napoca KOLOZSVÁR(CJ)
Tel.:0040264-274 616, Fax: 0040264-274 614
Email: secretariatcmd@yahoo.com
Web: www.surorile-cmd.ro


T.Lelkiatya!

Azt szeretném kérdezni, hogy mit lehet tenni a megátalkodott, makacs,
Káromkodó emberrel, főleg, hogy ez az ember méghozzá három gyermekes apa, felesége van. A családját hosszú évek óta egy külső kapcsolat miatt felcserélte, de nem ment el végleg a családtól, sajnos inkább egy átjáró házat csinált az otthon és a barátnő között.Sok mindennel próbálkoztunk az elmult hosszu évek alatt, de semmi eredményt nem tudtunk elérni vele kapcsolatban. Kértük fejezze be ezt az áldatlan helyzetet,vagy térjen meg, változzon meg és a család mellett tudna élni,vagy menjen el végleg. Egyik helyzetet sem döntötte el, azt kell, hogy mondjam sajnos nincs a családunknak segitsége, hogy valamilyen módon tudnánk ezt a gyalázatot felszámolni. Az "apának" ez egy kényelmes megoldás, de meddig birjuk még ezt igy folytatni.
Kérem a T.Lelkiatya tanácsát, hogy hogyan tudunk ebből a helyzetből kijönni.
Kérem segitsen, hogy kézzelfogható segitségét honnan kaphatnánk.

Köszönettel:

Judit

Kedves Judit!
Önnek is azt tanácsolom, hogy keressen egy atyát, aki lelkivezetője lehet, akivel mindig megbeszélheti a gondjait. Ez még nem fogja megoldani a családi helyzetét, de Önnek nagy szüksége van arra, hogy legyen kivel megbeszélni a bánatát, kudarcait, amikor belefárad a küzdelembe, tudjon honnan erőt és vigasztalást meríteni. Azt is el tudom képzelni, hogy ki kell zárnia a férjét a lakásból, de ilyet csak egészen ritkán tanácsolhat egy lelkiatya. Ha valaki közel állna Önhöz, akkor ebben meg tudná erősíteni, vagy éppen arra világítana rá, hogy mégsem ez a megoldás. Ha pedig igen, akkor Ön is erősebb lenne a döntésben s az abban való kitartásban.
Vajon van-e kapcsolata az illető hölggyel, aki fogva tartja a férjét? Föl is kereshetné, hogy - amennyire lehetséges - higgadtan beszéljen vele ennek tarthatatlanságáról. Nyilván kicsi az esélye, hogy egy ilyen beszélgetéstől az illető magába szállna, de mégis kimozdulna az állhatatlan helyzet valamilyen irányba.
Ezek csak emberi javaslatok, amelyek önmagukban bizonyára nem hoznak teljes megoldást. Be kell látni, ki kell mondani, hogy tehetetlen, és éppen ezért teljes bizalommal kell kérni a Mennyei Atya segítségét. Higgye el, ha buzgón imádkozik, annak egyik fontos eredménye lesz, hogy a gyermekei nem fognak megsérülni ebben az áldatlan helyzetben, de a remény is megjelenik, hogy egyszer visszakapja a férjét, aki rádöbben, hogy ez így nem mehet tovább.


DJK!
Épp a minap olvastam egy cikket, miszerint Mária Magdolnának és Jézusnak közös gyermekük volt, valamint házasság szentségében is részesültek. A gyermeket nem ismerték el, hiszen a Katolikus egyház tekintélyét sértené ha nő lenne Jézus Krisztus utódja,és ezáltal őt követtük volna. Állítolag most is vannak leszármazotaik.
Igaz ez? Hogyan vélekedik a dologról?
Edit

Ez igen nagy butaság. A szentírás sehol sem említ ilyet. Kitalálni persze, sok mindent lehet, és az emberi képzelet szeret is játszani efféle meghökkentő gondolatokkal. Főként azok, akik szeretnének kötözködni a Jóistennel és annak egyházával. Ha pedig az írás arról beszél, hogy Jézus részesült a házasság szentségében, ez arról árulkodik, hogy annak írója igen szerény ismeretekkel rendelkező egyszerű ember, aki nem tudja, hogy szentségekkel a Katolikus Egyház csak a Pünkösd utáni időktől él, amely ünnep Jézus halála és föltámadás után 50 nappal történt. Az ilyen egyszerű önellentmondások is igazolják e fölvetés alaptalanságát.


Tisztelt Címzett!
Legyen szíves megírni, mikor és hol lesz a következő Jézus-ima lelkigyakorlat...
K.M.

Egyházunk által szervezett Jézus-ima lelkigyakorlat legközelebb Máriapócson lesz március 5-8 között.


Tistelt Lelkiaya!
2éve gondolkozok azon, hogy női monasztikus szerzetesrendbe szertnék állni. Úgy érzem hogy meg van hozzá a kellő hívásom. Hogyan valósulahat ez meg?
Segítségét előre is köszönöm.
Anna

Ha római katolikus közösségbe szeretne belépni, akkor javaslom, vegye föl a kapcsolatot a magyarszéki kármelitákkal (7396 Magyarszék, Kármelita kolostor 1. http://karmelita.hu), vagy az érdi ciszterci nővérekkel (2030 Érd, Tárnoki út 9-11. Telefon: +36 23 374 768. e-mail: http://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=4). Ha pedig görögkatolikus közösséget keres, akkor vegye föl a kapcsolatot Atanáz püspök atyával vagy írjon a lelkiatya@gorogkatolikus.hu címre.


Kedves Lelekiatya
Az lenne a kérdésem hogy ha rossz gondolataim vannak amiket nem akarok konkrétan Isten káromlásra gondolok de én ezekre egyáltalán nem akarok gondolni és bárhogy próbálok szabadulni tőle csak rosszabb lesz, az lehet az ürdog műve vagz forduljak pszihológushoz? Mert lassan úgy érzem megőrülük, voltam gyónni is de szinte nem merek áldozni a gondolatok miatt. Ön szerint mit tehetek?

Igazán nem szükséges, hogy emiatt elmenjen pszichológushoz. A gondolatokkal való viaskodás semmiképp sem olyan bűn, amely miatt ne mehetne áldozni. Épp ellenkezőleg. Rendszeresen áldozzon, mert biztos lehet abban, hogy az Úr az Ő szeretetével belülről fogja Önt meggyógyítani. Inkább érzelmileg érzi tisztátalannak magát e csúf gondolatok miatt, de attól még nem nagyobb bűnös, mint ha, mondjuk, érzéketlenül elmenne egy koldus mellett. Persze, jól teszi, ha meggyónja újra és újra. Esetleg emiatt menjen gyakrabban is gyónni, egy ideig, akár hetente is. Egészen addig, amíg szépen lassan ki nem tisztul az elméje ezektől. Ha olyan környezetben él, ahol mások gyakran használnak ilyen szavakat, az, persze, nehezebb, mert azok állandóan táplálják. Ennek ellenére kigyógyulhat belőle. Ha föltolulnak ezek a szavak, tudatosan váltsa áldásra: Áldalak Téged, Uram! vagy? Szeretlek Téged, Uram! Ezek a tudatosan kimondott áldások szépen lassan elsorvasztják a káromló gondolatokat. Ráadásul még rögzülhet is a lelkében, hogy gyakran mond áldásokat. Ez lesz majd az igazi győzelem.


A férjem római katolikus, én görög katolikus vagyok. Lehet egyházi esküvőnk?

Igen, ennek semmi akadálya. Sőt, Önök meg is választhatják, hogy melyik rítus szerint szeretnék megkötni a házasságot. Hasonlóképpen megválaszthatják, hogy a gyermekeiket melyik rítus szerint szeretnék megkereszteltetni. Fontos azonban, hogy ezeket a döntéseket az illetékes pappal, a saját parókusukkal is közöljék, neki pedig be kell vezetni ezt a tényt az anyakönyvbe.


Kedves Lelkiatya.
Azt szeretném kérdezni, hogy mekkora bűnt követek el azzal, hogy nem szeretem, sőt kifejezetten utálatot érzek önmagammal szemben. Megváltozott a külsőm és nem tudom elfogadni magamat.( Nő vagyok) Nem tudom szavakba önteni, hogy mit érzek. Pár hónapja még egészséges voltam...

Ha megengedi, válaszadásképpen kiigazítom a kérdését. Ugyanis ne azt firtassa, hogy ez az állapot vagy gondolat bűn-e, hanem hogyan tud belőle kikászálódni. Az biztos, hogy e rossz gondolata nem akadályozza meg Önt abban, hogy az Eukharisztiában részesüljön. A szentgyónásában fölhozhatja, hiszen mindenkit szeretnünk kell még saját magunkat is, de ennek a rossz helyzetnek a gyökere nem ebben van. Érzelmileg nem tudott azonosulni a helyzetével. Ez azért rossz, mert ha sokáig így marad, akkor lassan a Jóistentől is elfordulhat, mert nem tudja úgy tekinteni mint ajándékot. Legföljebb azért mondanánk bűnnek, mert saját magának árt vele. Gondolataiban kell átrendeznie ezt a helyzetet. A következőt javaslom.
Gondolja át, kik azok, akik így is elfogadják Önt ezzel a változással, akiknél nem számít, hogy milyen a külseje. Ők állnak Önhöz legközelebb. Hányan vannak? Beszélgessen el velük, lehetőleg egyenként mindegyikükkel. Mindegy miről, csak egy kicsit legyen velük, beszélgessenek. Utána vegye sorra a szintén közel állókat, de akik már esetleg másként viszonyulnának emiatt Önhöz. Velük is kezdje meg a beszélgetés sort. Bármilyen témát föl lehet vetni, lényeg, hogy legyen egy kis együttlétük. A beszélgetés során érzékelni fogja, hogy valóban elfordulnak-e Öntől vagy nem. Vegye számba azokat, akiknél tévedett, mert kiderült, hogy ugyanúgy elfogadják Önt, mint eddig. Nem csodálkoznék, ha az esetek 90 százalékában így lenne. A harmadik körben szólítsa meg azokat, akik Ön szerint egészen bizonyosan emiatt viszolyognak Öntől, elfordulnak. De egy köszönés, néhány szavas beszélgetésre minden bizonnyal ők is hajlandóak. Ekkor is figyelje, valóban eltaszítják-e Önt? Itt is vizsgálja meg az arányt. Mindezek után készítsen összegzést: hány ember bizonyult elutasítónak a megváltozott külseje miatt. Mennyi lett az eredmény? Na most, ezt az egész csoportot, az elfogadókat és az elutasítókat mindet vigye szívében az Úr elé. Akik így is szeretik Önt, azokat köszönje meg, egyenként. Akik pedig megvetéssel elfordulnak, azokért pedig imádkozzék, hogy növelje bennük az Úr a szeretetet. Ezzel befejeződött a terápia. Meg fogja látni, mindezek után másként fog tekinteni önmagára. Igen, nagyon fontos, hogy Ön elfogadja saját magát. Sokat kell tennie ennek érdekében, de érdemes dolgozni rajta. Igen, most az Úrtól kapott feladata. Ne hanyagolja el.


Kedves Lelkiatya!
Érdeklődni szeretnék,hogy a II.Vatikáni Zsinat dekrétumai,tanításai vonatkoznak e a Görögkatolikus Egyházra,vagy csak a Rómaikatolikusra?Ha igen,akkor mi igen és mi nem?
Válaszát előre is köszönve: Dóka

Igen, a görögkatolikusokra is vonatkoznak ezek a dekrétumok, hiszen ők is teljes jogú tagjai a Katolikus Egyháznak. Lehetnek részek, amelyeket értelmezve kell alkalmazni, mert másként vonatkoznak a keleti rítusúakra. Vannak viszont olyan részek, amelyek pedig inkább a keletieknek szól.


kik segítenek a papnak a liturgiában?

Elsősorban a diakónus és a kántor. Az oltár közvetlen szolgálatánál azok a szolgálattevők, akik egyrészt a tömjénezőt, másrészt a bemenetekhez a gyertyákat és a ripidionokat kezelik. Külső szolgálattevők is bekapcsolódhatnak, például a evangéliumos állvány, lobogók vagy más egyéb tárgyak kezelésével. Még szebb és teljesebb a liturgia, ha az éneket is nem csak egy ember vezeti, hanem egy kántorcsoport. Régen sok ilyen volt a templomainkban, s Kárpátalján és Partiumban még ma is találunk ilyet. Tehát ilyen módon is lehet segíteni a liturgiában.
Továbbá a liturgiában segédkeznek az angyalok és a szentek is, akik láthatatlanul szintén jelen vannak a templomban.


Tisztelt Lelkiatya!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy tudna-e nekem olyan interneten is fellelhető filmet ajánlani amely a karácsonnyal kapcsolatos és valamilyen tanácsot/tanúságot is tartalmaz?
Válaszát előre is köszönöm!
Kellemes ünnepeket kívánva: Eszter

Kedves Eszter!
Nem vagyok járatos a filmek világában. Ezt a címet találtam viszont, amelyen vélhetően tartalmas karácsonyi filmeket talál majd.
http://havannacsoport.hu/index.php/karacsonyi-filmek


Honnan jön ki pap és a ministrások a szentmise kezdetekor?

Ha van a templomban sekrestye, akkor általában ott szoktak készülni, és onnan mennek be a szentélybe. Minthogy a szentélybe a bizánci templomokban ősi szokás szerint csak férfiak léphetnek be, a leány ministránsok kívül maradnak a szentély előtt, és onnan kapcsolódnak be a körmenetekbe gyertyákkal vagy akár kis lobogókkal. Van rá példa.
Létezik olyan hely is, ahol a sekrestye kicsit távolabb van a szentélytől. Ebben az esetben kívülről vonulnak oda és a két oldalajtón lépnek be, lehetőleg úgy elosztva, hogy mindkét ajtón nagyjából azonos számú személy lépjen be. A pap vagy papok is az oldalajtón át lépnek a szentélybe, s egyedül csak akkor használják a királyi ajtót, amikor arra a liturgia menete során fölhatalmazásuk van. Amikor püspök van jelen, akkor végig nyitva van a királyi ajtó, s ő azon át léphet a szentélybe.


kedves lelkiatya. márbelefáratam a sok szerencsétlenségembe a sok fájdalomba nem tudom mittegyek keresztény vagyok de mégis ara gondolok hogy elvagyok átkozva mit tegyek segitsen .

A következőt tegye!
Mindenekelőtt menjen el gyónni. Ha teheti, keressen föl egy szerzetesházat, és ott szólítson meg egy atyát, akinél meggyónhat. Utána maradjon még ott a templomban minél hosszabban, várja meg a Szent Liturgiát és részesüljön az Eukharisztiában. Azért jobb, ha szerzetesekhez megy, mert ott több imádságot érhet a templomban. Erre most nagy szüksége van. Az sem baj, ha nem érti teljesen az imádságot, csak szívével akarjon belekapcsolódni minél mélyebben. De már az is nagyon jó, ha ott van, ott időzik hosszabban. Amikor hazamegy, otthon is folytassa az imádságot. Remélem, van az otthonában ikon vagy kereszt. Ha nincsen, föltétlen helyezzen ki egyet minél hamarabb. Az előtt folytassa az imát. Továbbá reggelenként mindig erre az ikonra vagy feszületre tekintsen először, előbb adjon hálát (ez nagyon fontos!), majd utána kérjen kegyelmet és erőt, és csak aztán induljon el a napi feladatok végzésére. Nap közben is végezhet imákat, ha tud, bemehet a templomba, de este újra álljon az ikon elé, és folytassa az imát. Még egy fontos dolog: minden nap olvassa a Szentírást. Javaslom az Apostolok Cselekedeteit és utána a folytatást. Ezt az intenzív imádságot, napi szentírásolvasást tartsa fenn legalább két hétig. Lehet több is. Ennek a végén újra menjen gyónni és áldozni. (Persze, szentáldozáshoz közben is járulhat, akár minden nap is, ha van rá lehetősége.)
Meg fogja látni azt a világosságot, amely egészen más fényben fogja megvilágítani az életét.


Kedves Atya !
Nagyon fontos kérdésre keresem a választ,merészem ide is hozom,mert azt tapasztaltam, hogy sok más hivő sincs ezzel tisztában, de kínosnak érzi erről érdeklődni. A házasságban történő szexuális életről gondolkodtam, egy katolikus atya előadása nyomán. Az alapokat ismerjük , tudjuk.DE lehet- e más célja - pld. az egymás iránt érzett szeretet és odaadás,a kapcsolat , az összetartozás erősítése - amikor a pár már nem akar gyermeket, illetve olyan korban, olyan állapotban vannak, hogy a gyermeknemzés már nem tud realizálódni, gyümölcsöt biztosan nem terem. (Ábrahám és Sára esetére most nem gondolnék.) Éljenek megtartóztatásban? (Az orvosilag igazolt meddőséget,vagy a férfi éretlenségi problémáját nem említem,mert itt soha nem lehet biztosat állítani,tehát az irány és a cél megvan ill. meg lehet az együttlét gyakorlatában és igy -gondolom-elfogadható)

A házastársak közötti testi kapcsolatnak egyik nagyon fontos célja a szeretetük kifejezése, egymás boldogítása. A gyermeknemzés is fontos cél, nem lehet teljesen kizárni annak lehetőségét, de ez nem azt jelenti, hogy minden egyes együttlét csak akkor valósulhat meg, ha annak van esélye a gyermeknemzésre. Sőt, éppen a keresztény családtervezés lényege, hogy olyan időszakokra irányítják az együttléteket, amelyek nem vagy kevéssé termékenyek.
Ez igaz az idősebb emberekre is, amikor már biológiailag nem is lehetséges a foganás, a házasok lehetősége és gyönyörű eszköze marad mindvégig szeretetük kifejezésére a testi egyesülés, vagy annak bármilyen egyéb tiszta szándékú része.


Ha valakinek meghal a keresztanyja, ez nem jelent mást, mint hogy ő már az Égből imádkozik a keresztgyermekéért. Ezért nem szokás és szükségtelen is új keresztanyát választani.
Vigyázat, a bérmaanya nem béranya. Nem lehet cserélgetni. Sajnos olyan helyzet is létezik, amikor valaki rossz viszonyban van a saját édesanyjával, mégsem jut eszébe, hogy másikra cserélje. Így van ez a kereszt- és bérmaszüleinkkel is. Mi őket kaptuk, ők minket. Krisztusban összetartozunk és imádkoznunk kell egymásért. Még akkor is, ha nem igazán jó a személyes kapcsolatunk.
Keresztapát éppen lehet utólag választani. Vagyis megkérni valakit, hogy segítsen a kereszténnyé válásban, a kereszténység hiteles megélésében. De akkor ez már lehet akár lelki atya, lelki vezető is. De ha mégsem, meg lehet kérni valakit, hogy imádságaival és tanácsaival segítsen a keresztény életben.
A bérmaszülőség szintén nem olyan hivatás, amit adogatni lehetne egymásnak. Ha kaptam, vállaltam ezt a feladatot, akkor a tőlem telhető legnagyobb odaadással kell azt végeznem. Ha az ember felelősen úgy érzi, hogy nem tudja teljesíteni ezt a szolgálatát, akkor éppen megkérhet még mást is, hogy segítsen, legyen neki is gondja a bérmagyermekére, de ettől még nem szűnik meg az első bérmaszülő felelőssége és feladata.


kedves Lelkiatya
1. ha a keresztanyam meghalt lehet e ujat valasztani?
2. ha nincs (jo) kapcsolatom a bermaanyammal lehet e masikat valasztani?
3. ha valakinek nem volt keresztapja utolag meg valaszthat e?
4. atruhazhatom e masra a sajat bermaszulosegem?
koszonom a valaszat!

Ha valakinek meghal a keresztanyja, ez nem jelent mást, mint hogy ő már az Égből imádkozik a keresztgyermekéért. Ezért nem szokás és szükségtelen is új keresztanyát választani.
Vigyázat, a bérmaanya nem béranya. Nem lehet cserélgetni. Sajnos olyan helyzet is létezik, amikor valaki rossz viszonyban van a saját édesanyjával, mégsem jut eszébe, hogy másikra cserélje. Így van ez a kereszt- és bérmaszüleinkkel is. Mi őket kaptuk, ők minket. Krisztusban összetartozunk és imádkoznunk kell egymásért. Még akkor is, ha nem igazán jó a személyes kapcsolatunk.
Keresztapát éppen lehet utólag választani. Vagyis megkérni valakit, hogy segítsen a kereszténnyé válásban, a kereszténység hiteles megélésében. De akkor ez már lehet akár lelki atya, lelki vezető is. De ha mégsem, meg lehet kérni valakit, hogy imádságaival és tanácsaival segítsen a keresztény életben.
A bérmaszülőség szintén nem olyan hivatás, amit adogatni lehetne egymásnak. Ha kaptam, vállaltam ezt a feladatot, akkor a tőlem telhető legnagyobb odaadással kell azt végeznem. Ha az ember felelősen úgy érzi, hogy nem tudja teljesíteni ezt a szolgálatát, akkor éppen megkérhet még mást is, hogy segítsen, legyen neki is gondja a bérmagyermekére, de ettől még nem szűnik meg az első bérmaszülő felelőssége és feladata.


Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Kedves Lelkiatya!
Görög katolikus 18 éves lány vagyok és mostanába azon gondlkozok hogy Szűz Márához sok szertartásunk van sőt talán több mint Jézushoz, és sokszor megemlékezünk róla a Liturgián is. Ez valahogy úgy jön le hogy a Szűzanyát ugyanolyan szintre emeljük mint Jézus Krisztust!
Vagy tévedek? Nem tudom hogy helyes e ez a szemlélet.
Mit gondol erről?
Detti

Kedves Detti!
Abban igaza van, hogy ha így lenne, akkor bizony nagyon téves úton járnánk. Arról azonban szó sincs, hogy a Szűzanyát ugyanolyan rangra emelnénk, mint Jézus Krisztust. Hiszen Mária egyszerű ember, aki rászorult Jézus megváltó erejére. Isten teremtménye, akit szintén csakis az Isten kegyelmének köszönhetően vált szentté, és lett az Ő országának részesévé.
Ha összeszámolja, messze nincs annyi szertartásunk, amely hozzá szól, mint amennyi az Úr Jézushoz. Talán csak ez utóbbiból kevesebbet ismer. Minden nap - a Szent Liturgián kívül - legalább hét szertartásunk van, amely Istent dicsőíti. Ez testvérek között is évente több, mint két és félezer. Ehhez képest az Istenszülőnek címzett szertartásunk csupán a paraklisz (római katolikusoknál még a rózsafüzér is), de amely korántsem kizárólag Máriához szól. Említhetjük még a Máriához szóló akathiszt himnuszt, amely azonban szintén eredeti helyén Istent dicsőítő reggeli szertartás, csak annak egy kiemelt részét szeretik a hívek énekelni. Persze, Mária és a Teremtő Isten helyét is méltóságát nem lehetne kifejezni a szertartások számarányával. Máriának mindig csupán közvetítő szerepe van, s mindig az Isten az, aki Szentlelke által cselekszik. Még a máriapócsi csodákban is.


Kedves Lelkiatya!
A közeljövőben fogunk menni értelmi fogyatékos emberekhez/gyerekekhez a családommal mert ruhaadományokat viszünk nekik . A saját pénzemből vettem nekik karácsonyra 12 db csokit. Édesanyám nagyon leszidott érte, mondván hogy ha ilyen gazdag vagyok akkor adjak már neki is a pénzemből. (pedig nem élünk rossz körülmények között, mindenünk meg van)
Kell hogy legyen lelkiismeret furdalásom? Lelkiatya mit gondol erről?
Válaszát előre is köszönöm!
Imádságos szeretettel,
András

Ne haragudjék az édesanyjára. Nyilván nem értette meg azt a gondolatot, amellyel Ön segíteni akart másoknak. Törekedjék arra, hogy úgy adja tudtára a segítő tetteit, hogy az minél kevésbé bőszítse őt föl. Ezzel együtt is az édesanyjának ez a másként való gondolkodása ne akadályozza az Ön segítő szándékát. De mindig körültekintően, bölcsen kell azt tenni. Sajnos óhatatlan, hogy előforduljanak hasonló összeütközések.


Kedves lelkiatya!
Római Katolikus lány lehet Görög papnak a felesége? ... Van akadálya a házasságnak?
Válaszát előre is köszönöm!
J.

Ez lehetséges, csak a pap feleségének azonosulnia kell a keleti rítussal, hiszen különben az egész életét számára idegen környezetben kellene élnie.
Általában ilyen esetekben a római katolikus leány a házasságkötéssel föl is veszi férjének rítusát.


Kedves Lelkiatya. Én voltam az,aki érdeklődött az imakérés iránt. Szeretnék imát kérni a Lelkiatyától, ha lehet a férjem és magam számára. A férjem súlyosan megbetegedett és az én egészségem is megromlott. Előre us nagyon köszönjük.

Természetesen imádkozom Önökért és megkérem erre a szerzetes testvéreimet is.


Tisztelt Lelki atya!
Az a problémám, hogy mások problémáiba, gondjaiba nagyon beleélem magam, néha már lassan belebetegszem. Ön szerint mit lehet tenni, hogy egy kicsit közönyösebb legyek másokhoz és ne legyen lelkiismeret furdalásom, ha nem tudok valakinek segíteni.
Válaszát előre is köszönöm! Egy elkeseredett lány

Kedves Húgom!
Elkeseredésére igazán semmi oka nincsen. Szép adománnyal rendelkezik, az Úr megadta Önnek, hogy mélységesen együtt tud érezni másokkal. Ne védekezzék azzal, hogy próbál közönyösebb lenni, hanem tanulja meg jól és helyesen kezelni ezt az értékes adottságát. Kétségtelen, nagyobb szerepet kell adni az értelemnek. Józanul át kell gondolni, hogy mit tud segíteni és mit nem. Amiben nem tud segíteni, azt nem várja Öntől az Úr. Ezt a józan értékelést lehet gyakorolni, meg lehet tanulni. Amikor azt látja, hogy nem tud segíteni, akkor egy imával kérje az Urat, vagy éppen az Istenszülőt, hogy Ő segítsen rajta. Amikor pedig tud, akkor cselekedjék. Higgye el, nagyon értékessé válhat így az élete, csak meg kell tanulni jól kezelni ezt az adottságát.


KEDVES ATYA!

MEGSZERETNÉM KÉRDEZNI, HOGY A DOHÁNYZÁST KÖZÖS IMÁBA MEG GYÓNHATÓ E , VAGY CSAK GYÓNTATÓ SZÉKBE?

A dohányzás káros szenvedélyét közös imádságban is megbánhatja. Ez azonban nem szentgyónás. Nálunk ismeretlen közösségi gyónásnak a gyakorlata és nem is ajánlott. Hallottam arról, hogy Nyugaton terjedőfélben van, de egyáltalán nem követendő. Igaz, Kronstadti Szent János is alkalmazta Oroszországban, de az meg egészen kivételes út, szintén nem terjeszthető gyakorlat.
Ha közösségi imádságokban bűnbánatot is tart a dohányzása miatt, azért az egyéni szentgyónásban is mondja el ezt a gyöngeségét, ne hallgassa el. Akkor külön is kap kegyelmet, hogy egyszer majd sikerüljön gyakorlatilag is megszabadulnia tőle.


Kedves Lelkiatya!
Jó szemmel nézi azt a Katolikus egyház, ha olyan zenéket hallgatok amiket egy Baptista énekes énekel? Nagyon szeretem ennek az előadónak a zenéit. Olyan lélekfelemelő, Istenhez közelebb visz ha hallgatom. Gond az ha ettől az előadótól hallgatok enéket?
Válaszát előre is köszönöm!
Juli

Kedves Juli!
Hallgassa csak nyugodtan ezeket a zenéket. Gondoljon közben minél többet a Jóistenre. Ha ezek az zenék, énekek az imádságát, az Isten iránti szeretetét segítik, akkor mi rossz lehet benne? Amire figyelmeztetem, hogy ne ennyiben merüljön ki az Isten iránti szeretete. Ne hanyagolja el a szentségi életet, a rendszeres szent gyónást, a gyakori szentáldozást. Ha ezeket megtartja, minden, ami körülveszi a Jóisten felé fogja segíteni.


kedves lelki atya!kérdeznék valamit
van egy illető akire mostanában úgy gondolok , hogy bárcsak ne ismertem volna, mert mindig miatta irigykedik egy lány. egyszer azért mert jó kapcsolatban lettünk, máskor azért, mert nekem van partnerem a táncon neki meg azért nincs mert egy szerelem miatt otthagyta a csoportot.
de amúgy ő volt aki egy mondattal meg mentette az életem és ezért számomra egy csoda h ismerem. meg életem legvagányabb tánctáborát éltem vele végig, de néha meg megbánom az egész élmény sort....de az a lényeg h nagyon jó volt vele lenni, táncolni meg úgy általában minden
csak az a bizonyos szerelem közbe szólt és mintha egy dolog eltört volna.
és olyan fura ez az érzés....miért van ez ?
egy álmodozó lány

Nagy gonddal oda kel figyelnünk egymásra. Gyakori jelenség, hogy valaki fülig szerelmes lesz, és ettől számára eltűnik körülötte a világ. Szárnyaló boldogságot érez, és észre sem veszi, hogy mások is vannak körülötte, hogy másokra is figyelnie kellene. Sokszor ez is oka annak, hogy egy szerelmi kapcsolat másokban irigységet szül, megrontja a korábbi barátságokat. Persze, más okai is lehetnek. Mindenesetre nem szabad hagyni, hogy a szerelem mások irányában elvakítson. Ha boldogságot élünk meg, feladatunk, hogy örömünket mások felé is továbbítani tudjuk, Ehhez azonban nagy szükség van erre a figyelmes szeretetre (1Pét 1,22).


Kedves Lelkiatya.
Találtam az interneten egy olyan oldalt, hogy a Csodásérem óratóriuma. Itt lehet imádságot kérni. Vannak un.gyertyk, amik 1,7,30 napig égnek . Ezalatt kegyelemben részesülhetünk, ha elmondjuk az adott imát, ami fel van tüntetve a honlapon.
Lelkiatyának mi a véleménye erről?

Furcsának tartom. Az ima hatékonysága nem a szavai összetételétől függ, hanem a szívünk állapotától. Ha ez a szolgáltatás azt segíti, hogy ilyen módon valaki buzgóbban imádkozik, akkor elérheti célját. De pusztán azért, mert valahol virtuális ég a gyertya, még nem közvetítődik több kegyelem. Javaslom, hogy inkább valóságosan menjünk el templomba és úgy gyújtsunk gyertyát, mondjunk imát. Vagy akár otthon is megtehetjük ugyanezt. Ennél nem tud többet nyújtani semmilyen világhálón keresztül kínált kegyelmi szolgáltatás.


Kedves Lelkiatya!
Nyáron szeretnék párommal egybekelni, viszont ő (mint vőlegény) görög katolikus én pedig (a menyasszony) római katolikus vagyok. Ellátogattunk egy római katolikus paphoz, akitől azt a választ kaptuk, hogy ő nem tud minket összeadni (pedig kifejezetten őt szerettük volna) mivel a vőlegényem nem római katolikus, hanem görög. Ebben az esetben mit lehet tenni?
Válaszát előre is köszönöm!

Javaslom, hogy keresse föl az Önökhöz legközelebb lakó görögkatolikus papot, bizonyára segíteni fog. Hozzáteszem, hogy jogilag a római atya is megeskethetné Önöket, csupán engedélyt kell kérnie az illetékes görögkatolikus paptól. Talán emiatt javasolta az egyszerűbb megoldást, hogy forduljanak az illetékes görögkatolikus parókushoz.


Kedves Lelkiatya.
Tanácsát szeretném kérni. Mostanában édesanyámnal megromlott a kapcsolatom. Súlyos anyagi gondokkal küszködnek. Én anyagilag és lelkileg is igyekszek ezt lelkileg enyhíteni. Mostanában nekem is gondjaim vannak. A férjem beteg. Én is. De ő jobban. Senkinek sem tudom elmondani a fájdalnamat, senki sem hallgat meg. Ha édesanymnak elmondom, kiborul, ha nem mondom vagy ha letagadom azért.Sokszor nagyon elfajult a vita köztünk. Volt, hogy öngyilkossággal is megfenyegetett. A férjemnek nem mondhatom, nem akarom mégjobban elkeseríteni. A barátnőm a saját problémájával van elfoglalva. Pszichiáterre nekem nem jut, a várólista hosszú. Minden szabadidőmben imádkozok, mert egyedül az nyugtat meg. De még igy is elkeseredett vagyok.
Hogyan lehet ezt a problémát megoldani? Van valamilyen keresztény lelk segélyszolgálat? Nagyon magamra marsdtam a gondjaimmal. Ember szó hiányzik.

Jól érzi, hogy helyzetén sokat segíthet, ha valakinek el tudja mondani a gondjait. Ha Nyíregyházán, vagy annak közelében él, szívesen ajánlom az un. Görög Menta családsegítő központunkat, Tóth András atya feleségével együtt szívesen fogadja az emberi szóra, megértésre szorulókat.
Bizonyára hasonlók más városokban is vannak. De ha egyszerűen fölkeres egy idős pap bácsit, akkor neki is elmondhatja töviről-hegyire a gondjait. Már ettől is megkönnyebbül, és az édesanyjával való kapcsolatot jobban fogja tudni kezelni. Ugyanakkor a legfontosabb, amire Ön is rátalált, az imádság. Maga az Úr Isten tud a legmegértőbb társ lenni. Érdemes minden gondunkkal Őhozzá fordulni.




1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53   54   55   



Gyűjtés a harangszóra









lablec

emft_eu uszt hu-ro nka

Letölthető pályázati dokumentumok

© Hajdúdorogi Egyházmegye

Impresszum Kapcsolat