Váltás akadálymentesített változatra
fejléc
ünnep
 






Nyíregyházi Egyházmegye

Miskolci Apostoli Exarchátus

Máriapócs

Szent Lukács Szeretetszolgálat

Szent Atanáz Hittdományi Főiskola

Szeminárium

Szent Atanáz Kegytárgybolt

Görögkatolikus cigánypasztoráció

Tudásolimpia

Örökségünk kutatócsoport

Szeretettár

Diakónus

MKPK

parochia.hu

magyarkurir.hu

Keresztény Élet

Katolikus Rádió

Szent István Rádió

Bonum TV


Tegye fel kérdését a lelkiatyának!
(IP-cím: 54.196.75.226)


Mennyi hét meg hat? (számmal)


Lelkiatya!
Úgy vettem észre, hogy a szerkesztő nem válaszol rendszeresen, ezért szeretnék az Atyától kérdezni!
Miért van az, hogy a honlapjukon nem jelenik meg olyan beszámoló, hír a görög katolikus egyházközösségek életével kapcsolatosan, mely a közösségi oldalakon megjelenik fényképekkel együtt? Az Érseki Hivatal sajtós munkatársának mulasztása?
Köszönettel segítségét és válaszát!
B.János

Rákérdeztem, s megtudtam, hogy ami beérkezik a honlap szerkesztőségébe az egyházközségektől, azt nyomban föl is teszik. Tehát az lehet az ok, hogy oda nem érkezik el. Valóban, érdemes az egyházközségi honlapokat szorosabban kapcsolni a központi honlaphoz.


Kedves Atya! Gyermekkorom óta katolikusként élek. 1 éve azt érzem elfordult az Úr tőlem. Csak a baj,a rossz jön rám és a családomra. Ön szerint mit tehetnék hogy javuljon a helyzetem?Kata

Kedves Kata!
Az Úr sohasem fordul el tőlünk. Ezt nagyon fontos mélyen tudatosítanunk a lelkünkben. Ha úgy érzem, hogy távol kerültem Tőle, akkor ezt a távolodást én okoztam vagy én engedtem, hogy a távolító erők hassanak rám. Javaslom, hogy újra kezdjen el úgy imádkozni, mint rég. Akkor jobban bízott az Úrban, jóval több időt szánt az imádságra. Ehhöz térjen vissza, s meglátja, hamarosan megváltozik a látása, s észre fogja venni az ajándékokat is, amelyeket az Úrtól kap, nem csak a keserűségeket.


Kedves Lelkiatya!
Ide írom kérdésemet erre a fórumra, mert Ön biztosan tud választ találni rá.
Most olvastam a honlapjukon, hogy az IVT-re majd a magyar fiatalok márciustól jelentkezhetnek a magyar honlapon. A támogatott helyekre jelentkezhetnek vagy a támogatott helyekre az egyházmegyéjükbe kell jelentkezni és ők regisztrálják a részvevőket a magyar oldalon?
Egy anyuka

A központi szervezők jövő év márciusában nyitják meg a jelentkezést a magyar nyelvű oldalon, de a görögkatolikusoknak a Metropólia egységes szervezése miatt az egyes egyházmegyék referensénél kell majd jelentkezni. A jelentkezés egyfajta pályázat keretén belül történik. Aki velünk szeretne részt venni annak egy jelentkezési lapot, egy motivációs levelet (miért akarok részt venni, hogyan kapcsolódok be az egyházmegye ifjúsági életébe stb.), lelkipásztori ajánlást (vállalva az egyházközségi önrészt) és valamiféle igazolást vagy beszámolót a nyelvtudását illetően kell majd a hivatalokba küldeni.
Az érdeklődők a honlapot (www.gorogkatolikus.hu) figyeljék, mert ott tesszük majd közzé a pályázati felhívást a jövő év elején.


Lesznek-e a görögkatolikus egyházmegyékben az irgalmasság évére megnyitott szent kapuk, ahogyan azt Ferenc pápa meghirdette?

Igen. A Metropólia meghirdette az Irgalmasság évének kapunyitását Máriapócson, amelynek imádságát december 8-án este nagy virrasztás szertartásával fogjuk végezni. Erre az eseményre, az Irgalmasság évének ünnepélyes megnyitására mindenkit szeretettel várunk.


Kedves Lelkiatya!
Jó évvel ezelőtt valaki akivel nagyon jóban voltam és kedves volt számomra mélyen megbántott.Már megbocsájtottam neki magamban,de ez talán nem volt teljes.Haragot már nem érzek iránta,de fájdalmat igen amikor látom vagy egy társaságban vagyok vele,ami elkerülhetetlen olykor,mert egy közösségbe járunk és ott néha összefutunk, mivel már ritkábban járok oda.Az is kissé fáj,hogy ő a felelős,hogy értesitsen másokat ha van program a közösségben,és volt idő amikor nem voltam értesitve.A régi felelős nem igy csinálta a dolgokat ő mindenkit értesitett a programokról.Az is sziven ütött kissé, hogy amikor a régi felelős elment szerzetesnővérnek nem lettem értesitve a búcsúztatójáról
amit a részére szerveztek a tagok,a közös ajándékba se tudtam beszállni emiatt.Ez a barátnőm aki jelenleg értesiti a tagokat a programokról az utóbbi hettekben elkezdett engem is értesiteni,pedig nem mondtam neki semmit,valószinűleg megérezte a dolgokat.Ez egy seb bennem,meg az is amiket régen tett velem.Nem tudom mit lehetne tenni,hogy a fájdalom amit érzek vele kapcsolatban megszűnjön?Amikor meglátom őt az utcán,önkéntelenül az jön bennem,hogy menjek más irányba,kerülöm őt.Társaságban ő is másként viselkedik velem,akkor kedves.Lehet az én viselkedésem is oka lehet ennek.Nem tudok mihez kezdeni ezzel a helyzettel.
Válaszát előre is köszönöm.
Anni

Kedves Anni!
Azt javaslom, beszélgessenek egy nagyot erről a helyzetről. Ne hagyják kibeszéletlenül. Bizonyára mindketten okai annak, ami kialakult, s az is valószínű, hogy nem ugyanúgy látják, nem azokat az okokat látják mind a ketten. Javaslom, hogy vegyen egy nagy levegőt, és szólítsa meg az illetőt, kezdeményezve, hogy üljenek le és beszéljék meg a kapcsolatukat. Erre készüljenek is föl egy kicsit, találjanak rá nyugodt alkalmat, kezdjék közös imádsággal, utána pedig mindketten mondják el, hogyan látják a helyzetet. Lehetőleg ne a sérelmeket kezdjék el sorolni, hanem kezdjék úgy, hogy mindketten elmondják, miben látják saját magukat hibásnak, hogy így alakult a dolog. Semmiképpen se szemrehányás legyen ennek a célja, hanem a tisztázás, a kibékülés. Előtte egyedül is imádkozzék azért, hogy a Szentlélek vezesse ezt a jóra törekvésüket.


Mi a görög katolikus papok felavatása és házasság kötése dátuma viszonya?

Házasságkötés csak papszentelés előtt lehetséges, utána már nem. Mostani gyakorlatunk szerint Magyarországon a nős papságot választó jelöltek általában házasságkötésük után néhány hónappal, lehetőleg fél évvel kapják meg a diakónusi rendet. Diakónusként legalább egy fél évig, esetenként hosszabban, akár néhány évig szolgálnak, és utána szenteli őket pappá a püspökük.


Kedves Lelkiatya!

Az egyik kérdező ezt írta: "Miképpen lehetséges az hogy Szűz Mária ilyen nagy tisztelettel van övezve, hiszen Jézus után született még fiú és lány gyerekei : benne van a Bibliában akkor már nem szűz utána csak Jézusig."
Megkérdezném az illetőt, hogy hol olvasta ezt a Bibliában? Ugyanis a Szent Hagyomány szerint - amit a kérdező valószínűleg nem ismer (vagy hallott már róla, de nem fogadja el) - Máriának nem születtek további gyermekei. Attól, hogy a Szentírás úgy fogalmaz, hogy "József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta." (Mt 1, 24-25) nem következik, hogy Jézus születése után József megismerte (azaz nemi életet élt) volna Máriával.
Amikor a Szentírás Jézus testvéreit említi, az unokatestvérekre utal.
A kérdező szóhasználata/fogalmazása arra utal, hogy vagy nem ismeri a katolikus tanítást, vagy direkt provokálni akar.

László

Kedves László!
Köszönöm a kiegészítést, kiigazítást. Valóban, a kérdésnek erre a részére nem figyeltem oda. Máriának, természetesen, nem voltak gyermekei. Erre a tényre utal az is, hogy Jézus a kereszten még utolsó leheletével gondoskodni akart édesanyjáról (Jn 19,26-27).


Tisztelt Lelkiatya!
Noha római katolikus vagyok, mégis újra idevezérelt, erre az oldalra a böngészésem (vagy valami más?). Sajnos nem tudom, kivel oszthatnám meg az életem történetét, mert eddig nagyon kedves és szeretetre méltó papokkal találkoztam, de úgy érzem, nem vették, nem veszik komolyan problémám. Az a kérdésem, hogy Magyarországon ki foglalkozik ördögűzéssel, ördögi befolyás mentesítésével? Úgy érzem, a saját imáim kevesek ahhoz, hogy javítani tudjak szomorú életemen. Nem tudom, kit kereshetnék meg? Csak egy példa az elmúlt hónapokból: áldást kértem, hogy sikerüljön véghezvinni egy nagyon fontos dolgot az életemben. Magam is imádkoztam az ügyért és hála az Égnek, sikerült! Bele sem merek gondolni, hogy "mi lett volna, ha". Nagyon köszönöm a válaszát előre is!

Gál Péter atya a legismertebb e téren Magyarországon. De más atyák is vannak,:akik tudnak segíteni Önnek. Péter atya elérhetősége: 30-936-09-81 és galp@pphf.hu
Ha láthatóan egyetlen áldás már sokat segített, akkor ez (is) bátorítsa arra, hogy jobban éljen Istennek ezzel az ajándékával. Magától a Jóistentől is kérhet áldást, de még jobb, ha egy-egy paptól kéri azt.


Tisztelt Lelkiatya! Férjemmel hosszú évekig éltünk egymás mellet Szent József házasságban!!! Két fiú gyermeket nevelünk egy szobában és ez szinte lehetetlené tette számunkra a házas életet!!! Nagyon sok pap és egyházjogász mondta nekem hogy mivel mind a kettőnknek van a múltból érvényes katolikus házasságunk de ha testvérként élünk egymás mellet nyugodtan járulhatok szentségekhez gyónás áldozás!!! Én ezt meg is tettem A fiúk kamaszok lettek egyre önálobbak lettek és többet vannak távol a szülői háztól bennünk is hosszú évek után ismég felobbant a testi Vágy és egy pár éjszaka össze bujtunk de rá kellet jönünk hogy a kor előrehaladtával ez már nem az igazi!!! Viszont szeretjük egymást tehát továbbra is egymás mellet szeretnénk élni!!! Én nagyon szeretnék vissza térni a katolikus egyházban és továbra is szentségekhez járulni mivel nem tudunk egymással testi kapcsolatot létrehozni a kérdésem az lenne hogy vissza állítható e ez a Szent József házaság??? és mit kell tennem hogy újra szentségekhez járuljak??? Mert amióta meg történt köztünk ez a pár alkalom azóta természetesen nem vettem magamhoz a Szentséget!!! Válaszát előre is köszönöm.

Végtelenül egyszerű megoldást kínál az Egyház, pontosabban, maga a Jóisten. Menjen el gyónni, és újra járulhat az Eukharisztiához. Amit a papok és egyházjogászok mondtak Önnek, azzal én is egyetértek. Semmi akadálya nincsen annak, hogy ezt visszaállítsák. Ugyanakkor az is fontos, hogy a férjével sok más jellel kimutassák és kifejezzék egymás iránt a szeretetüket.


Milyen vallásuakat kereszteltek felnőtt korban?

A felnőttek megkeresztelése nem függ a felekezettől. Igaz, van néhány egyház és szekta, amely ragaszkodik a felnőttkereszteléshez (ilyenek például a baptisták), de ezt a leszűkítést sem az őskeresztények idejében, sem a későbbi korokban nem gyakorolták. Kezdetben vagy a missziókban (ami az adott helyen szintén az egyházi élet kezdetét jelenti) természetes volt, hogy többnyire felnőtt korban kereszteltek meg sok embert, azokat, akik megtértek, fölismerték az Evangélium igazságát és örömhírét. Ez ma is így van a Katolikus Egyházban is. De ennél természetesebb, amikor valaki belenő az egyházba, Krisztus testébe. Gyermekkorában megkeresztelik (a bizánci rítus szerint megbérmálják és megáldoztatják), és attól kezdve, már gyermekkorától keresztény életet él.


Kedves Atya ! Szeretnék világosan látni, ezért fordulok Önhöz. Röviden:
Egy vallási fórumon szentképet mutattak azzal, hogy aki a legtöbb szentet felismeri a képen, azért a közösség felajánlja aznapi esti Rózsafüzér imádságát. Nem izléstelen ez ? Imádkozni valakiért nem jutalomból kell. Ez abban az esetben is igy van, hogy mi sem cak akkor imádkozunk,ha valami praktikus célt szeretnénk elérni Isten segítségével.Isten nem kávéautomata.Bedobom az érmét és jöjjön ki az, amit kértem. Hát nem tudom.Ezen gondolataim alapján viszolyogtat a "jutalom" Rózsafüzér.

Valóban, kicsit furcsa ötlet, de én nem tartom elítélendőnek ezt a megoldást. Jámbor játéknak tűnik, amelynek az az eredménye, hogy valakiért imádkoznak. Az teljesen igaz, hogy az imát nem lehet kávéautomatának tekinteni, de itt nem is erről van szó. Lehet, hogy az ima komolyságát gyengíti ez a fölfogás, hogy sorsoljuk ki, kiért imádkozunk? Talán igen, de az eredmény inkább az imádkozók hozzáállásától függ. Ha ezen ötlet alapján valakiért imádkoznak, ezzel nem sérül, szerintem sem az Istennel való kapcsolat, sem az egymásért viselt felelősség. Az tény, hogy utána, azt az imádságot komolyan kell venni.


Kedves Lelkiatya!
Sajnos évtizedek óta visszatérően vannak nagyon súlyos lehangoltsági időszakaim. Ezek néha 3-4 napon át is eltartanak. Nagyon nehéz ilyenkor.
Ezekben az időszakokban néha kísért a halál utáni vágy. Húsz évvel ezelőtt voltak öngyilkossági kísérleteim is, de nem tudtam sohasem befejezni. Az elmúlt húsz évben viszonylag kevésbé okozott ez problémát, de mostanában, egy-két éve azt hiszem visszakerültem a régi kerékvágásba.
Igen gyakoran mély és pokolian lehangolt kedélyállapotba kerülök.
Kevés is elég ahhoz, hogy összeomoljak.
Van egy nem súlyos, de állandó fizikai fájdalommal járó betegségem is, ez is sokat ront a helyzeten. Emiatt az egész életemet át kellet szerveznem, sokkal kevésbé élek aktív életet, mint korábban.
De a lehangoltság nem e miuatt van, legfeljebb csak fokozza.
Nem tudom miért van ez, az életem egyébként rendezett, családom van, gyerekekkel. A fiatal középkorúak közé tartozom.
Sokszor mindent kiüresedettnek látok, erőltetettnek, kínosan nevetségesnek, vagy értelem és cél nélkülinek.
Javítani szeretnék az állapotomon.
Ön mit tenne, illetve mit javasolna nekem?
Válaszát mindenképp el fogom olvasni, és köszönöm.

Lehet, hogy érdemes szakemberrel, keresztény, lehetőleg katolikus pszichológussal beszélgetnie. Semmiképp sem azért, hogy hangulatjavító gyógyszert írjon föl vagy tanácsoljon, de lehet, hogy ennek a leküzdhetetlen rossz hangulatának van valamilyen személyiségbeli gyökere, amit érdemes föltárni, talán lehet gyógyítani és ettől jelentősen megváltozna az életszemlélete, a fölfogása.
Nem szakember lévén ugyanakkor én magam az imádságot javaslom. Minden bizonnyal alkatilag van Önben hajlam a leghangoltságra. Ez nem kellemes, belátom, ugyanakkor adottság a befelé fordulásra, a magány és a csönd szeretetére. Azt javaslom, ne féljen ettől sem. Van ebben érték. Mégpedig az, hogy könnyebben hajlik az imádságra. Használja ki ebben az irányban. Amikor úgy érzi, szeretne egyedül lenni, még a gyermekei is zavarnák, akkor ne habozzék ezt a csöndet megkövetelni magának, s ebben a csöndben forduljon minél mélyebben az Istenhez. Használja ki ezt az adottságát arra, hogy Ön az imádság emberévé váljon! Ne az legyen a célja, hogy a céltalan szomorúságból kilábaljon.



Kedves Atya
Bun e a szexszomnia? Lehet e segiteni az ebben szenvedon?

A szexszomnia jól kezelhető a különböző generikus antidepresszáns készítményekkel, noha a betegség kutatása még gyerekcipőben jár, s az orvosok sincsenek teljesen tisztában a kiváltó okokkal. Úgy tűnik, a szexszomnia genetikai úton öröklődik, de stressz, depresszió és alkoholizmus is kiválthatja.


Kedves Lelkiatya!

Köszönöm a válaszát a Szent liturgia előkészületi imáival kapcsolatban. Idézett is két imát "Uram, küldd le kezedet szent hajlékod magasságából. Erősíts meg engem...", illetve "Isten, tisztíts meg engem bűneimtől és könyörülj rajtam." Azt is írta, hogy ezek az imák a honlap liturgikus gyűjteményében megtalálhatóak. Megkérdezhetem, hogy pontosan hol? Végignéztem a menüpontokat, de nem találtam meg. A "Keresés a portál adatai között" keresésnél csak az ön nekem írott válasza jött be.

Üdvözlettel László

Kedves László!
Elképzelhető, hogy amikor Ön kereste, akkor még nem volt fönt. Bocsánatot kérek érte. Most ezen a címen megtalálja:
http://www.gorogkatolikus.hu/index.html?menu=2&muv=szertartas


Kedves Lelkiatya!
A következő hetekben otthagyok egy rossz munkát,ami nagyon lehúzta a kedélyállapotomat mostanában,de szinte a kezdetektől fogva amióta ott dolgozok.Nagyon kezelhetetlen emberekkel vagyok összezárva.Amikor köztük vagyok mindig békétlenség,belső rossz érzés van bennem,olyan mintha a lelkem börtönben lenne és ez szorongást okoz.Amióta meghoztam a döntést,hogy felmondok és meg is tettem szabadságot és békét érzek magamban.Gyakran volt az utóbbi időőben egy belső késztető erő bennem ami mintha kiakart vona lökni erről a helyről,és amikor ennek engedelmeskedtem az meghozta a békét.Belülről gyakran azt érzem minden rendben lesz,bizom az Isteni gondviselésben,de egy kevés aggodalom azért van bennem,mert nem látom előre az utat.Van egyenlőre félretett pénzem is.Elküldtem az adataimat egy pályázatra ami némi plusz pénzt hozna,jó esély van rá hogy meg is kapjam,de minden a föntiek kezében van(kérem mondjon el egy imát erre a szándékra).Van néhány munkalehetőség is,de nem tudom rögtön belevágjak-e valamibe,ami szintén nem áll közel a szivemhez,és ami csak egy eszköz lenne számomra vagy próbáljak meg olyan dolgokat,amelyek kitöltenek és mind mások mind pedig önmagam számára hasznosak,és Isten dicsőségére vannak.Olyan munkát szeretnék végezni amely a jó Isten dicsőségére van,arrafelé húz a szivem,arra érzek intittatást.Abban már biztos vagyok,hogy az életemmel a jó Istent szeretném szolgálni,de még nem tudom pontosan hogyan,mit vár Ő tőlem.A környékünkön van lehetőség elmenni olyan gyerekek közé szolgálni nevelőnőként akik hányavetett családokból származnak.Ez összhangban van a folyamatban lévő tanulmányaimmal is.Az ottani volontőrökből sokakat fel is vesznek a későbbiekben,korrekt és legális a fizetés.Egy ferences atya irányitása alatt van az intézmény.Gondoltam tenni ott egy próbát.Ön szerint mi a helyes lépés?
Válaszát előre is köszönöm!
Thea

Kedves Thea!
Nagyon jó döntést hozott, hogy végre eltávozott erről a helyről. Bátorság is kellett hozzá, de még inkább Istenbe vetett bizalom. Ne féljen semmitől! Mindenképpen azt javaslom, hogy a munkakeresés idejére álljon be önkéntesnek a gyermekek közé. Ez lelki gazdagodást is fog hozni Önnek, s nem kevés emberi- és élettapasztalatot. Aztán, hogy valóban ott folytatja-e a munkát vagy másutt, ezt nyugodtan az Úrra bízhatja. Ebben a mostani időszakban, amíg munkát keres, különösen is építse ki a kapcsolatát az Úrral, minden több időt töltsön Ővele, és minél inkább igyekezzék Őrá figyelni. Ez eredményezi majd, hogy amikor választania, újra lépnie kell, akkor föl fogja ismerni az Úr hangját, az Úr akaratát.


Üdvözlöm! Amikor az ember évek, évtizedek óta nem jut 1-ről a 2-re (nem túlzok, legyen szó az élet bármely területéről) és elolvasván pl. Don Gabrielle Amorth atya írásait, joggal merül fel a kérdés egy esetleges gonosz befolyásról. Eddig sajnos nem jártam sikerrel. Egyszer kértem áldást (természetesen katolikus atyától) egy konkrét eseményre, úgy sikerült az az egy dolog. De valamiért..nem úgy mennek a dolgaim, ahogy kellene. Sokat sírok és erről még hosszasan tudnék írni.. Kérem, segítsen, én római katolikus vagyok, de eddig senki se vette komolyan ezen aggasztó meglátásaim. Köszönöm, ha válaszol.

Hát, ha az az egy dolog legalább sikerült, amire áldást kért, akkor miért nem kér áldást az élete többi dolgaira? Ne féljen, bátran éljen az áldás eszközével, erejével. Természetesen az áldás nem föltétlen azt eredményezi, hogy azon keresztül tudom kedvem szerint befolyásolni az eseményeket, de azt igen, hogy az Isten segítsége megjelenik benne, és én is meg tudom azt látni. De nem csak a paptól való áldáskérésre utalok. Minden reggel kezdje azzal a napját, hogy áldást kér az Úrtól. Persze, ez ne csak egy rövid, odalökött fohász legyen, hanem minél nagyobb bizalommal való igazi kérés. Erre maga az Úr biztat bennünket, hogy kérjünk, kérjünk, ne fáradjunk bele. Hogy Jézus nevében kérjük az Atyát, ez pedig azt jelenti, hogy életünkben megpróbálunk Jézushoz igazodni, úgy élni, úgy cselekedni, mint Ő, akkor a gondolkodásunk, sőt, a hitünk is közelíteni fog az Övéhez, és így az imádságunk is. Igaz, neki is volt olyan imája, amit az Atya nem teljesített (Mt 26,39), de azért áldás volt rajta, mérhetetlen nagy áldás, amely meghozta a világ számára a megváltást. Higgye el, hogy a Mindenható tud fordítani az Ön életén, csak ezt tegye meg: minden nap kérjen áldást tőle, ha pedig pappal találkozik, akkor tőle is kérhet.


Kedves lelkiatya!

Érdeklődöm, hogy Tatabányán ki tartja havi rendszerességgel a görögkatolikus liturgiát, hol "állomásozik" ez az atya, és ki szentelte őt pappá? Úgy értem, hogy az őt szentelő püspök eredetileg is görög katolikus szentelési vonalról származik-e, mert nem tudom, hogy ez hogyan működik. Köszönöm

Tatabánya az Esztergomi Görkat. Egyházközséghez tartozik, de nem Mosolygó Péter parókus atya jár ki, hanem dr. Vincze Krisztián egyetemi lelkész. Őt dr. Keresztes Szilárd püspök atya szentelte pappá.


Tisztelt Lelkiatya!

Arról szeretnék Öntől érdeklődni, hogy mit gondol az oblátusról. Nagyon szretnék a szerzetesi hivatásnak élni, de sajna még nem töltöttem be a tizenhetedik életévem, valahogy mégis szeretném elkötelezni magam Istennél. Nincs valami az én korosztályomban is gyakorolható "hivatás" kapcsolatban a szerzetesi hivatással.
Válaszát előre köszönöm! Péter

Kedves Péter!
Mindenki minden körülmények között és minden életkorban megélheti az Istennel való életet. Ez a szerzetesség, és ennek egyfajta módja az oblátusság. Fiatalkorúak azért nem vállalkozhatnak rá, mert ez is életre szóló elköteleződés, mint maga a szerzetesség, amelyre tudásban és személyiségben meg kell érlelődni. De mostani állapotában is szolgálhatja az Urat a maga körülményei szerint, sok imádsággal, másokkal való törődés által, a templomi szolgálatokon való gyakori részvétellel.


Kedves lelkiatya! Miképpen lehetséges az hogy Szűz Mária ilyen nagy tisztelettel van övezve, hiszen Jézus után született még fiú és lány gyerekei : benne van a Bibliában akkor már nem szűz utána csak Jézusig. Miért kell neki közben járni, Istenhez Krisztus által mehetek nem kell más közvetítő Pál is megirta. Nagyon félelem dús a katolikus egyház hívei, rettegnek nincs üdv bizonyossaguk. Ez elég szomorú.

Hogy ne részesítenénk kiemelt tisztelettel, hiszen ő hozta világra az Isten Fiát, őt választotta a Teremtő arra, hogy saját testével táplálja, karján hordozza, gyermekként fölnevelje, beszélni, járni, imádkozni tanítsa, stb. Ezek hatalmas dolgok! Ezért kezdettől fogva nagy tisztelete volt az egyházban. Hogy imáit kérjük, az is természetes. Egymást is szoktuk kérni, hogy imádsággal segítsük egymást. Éppen így van a már mennybe került szentekkel is. Ők is velünk vannak, figyelnek ránk, szeretnek bennünket. S minthogy szentek, ezért az imáik sokkal többet érnek, mint a még földön élő testvéreinké. Természetesen Mária s a szentek közbenjárása egészen más, mint amire Szent Pál utal, amikor azt mondja, hogy egy a közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus
(1Tim 2,5). Én nem félelmet tapasztalok a katolikus egyház hívei között, hanem elsősorban örömöt, hálát és szeretetet. Persze, sok gyarlóság is jellemez bennünket, ez valóban szomorú. De Isten irgalmas szeretete még nagyobb, ez viszont nagyszerű dolog.


Dicsértessék a Jézus Krisztus!

„mennyivel könnyebb horoszkópot csináltatni, kineziológushoz menni és kártyát vetni, mint az égiekhez fordulni és várni a választ, ami vagy érkezik, vagy nem”
Bocsánat, hogy belekapaszkodom ebbe az idézetbe! De vigyázni kell, nekem majdnem munkaköröm volt. Számítógépen, interneten dolgoztam, s személyreszóló horoszkópokat kellett volna gyártani. Meg van a séma, elkérek pár adatot. Mit szeretnénk tudni: Szerelem, egészség, pénz stb. Nem nagy manőver úgy írni, mintha nekünk szólna, aztán megírom elküldöm fizetnek jön a pénz nekem...Benne voltam a meddig mehetek el...Gyóntatóim nem győztek figyelmeztetni. „Az erdőbe medve van, ami támad, ne hitegessem magam, én esetleg megúszom, medve van és kész. „ Szerencsére nem kellett vállalnom, de sok minbenbe beleláttam. Emberek hiszékenységéből, jóhiszeműségéből való meggazdagodás!
De az égiekkel is kell vigyázni, ugyanis az embernek szabad akarata van. Pl: mikor Jézus is megkérdezni Bartimeus vakot, mit szeretne: Hát mégis, de megkérdezi, mert az ember kérése, beleegyezése kell esetleg a gyógyulásra, meghallgatásra.
Ilyenkor szerintem egy ha lehet közös lelkigyakorlat lenne a jó, mint mikor a fiú választás előtt áll, a lány aki szép, kedves, Istennek tetsző életű, vagy az Úr, aki szolgálatába hívja. Kétszer láttam ilyet. A lány egy hős volt előttem, mikor szembesült a vesztéssel, de mégis az Úr akaratát fogadták el.

A horoszkópok, kártya miatt írtam ezt le, ha Atya gondolja fórumtéma is lehet, mert nem kérdeztem, de ha valamit rosszul írtam, a korrigálást köszönöm!
Szilvi

Kedves Szilvi!
Köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt a tapasztalatát. Valójában minden bűnre igaz, hogy nagyon könnyű belecsúszni, hisz az elején tetszetősnek hat, nem is tűnik olyan veszélyesnek, olyan ártalmasnak. Aztán egyre jobban lehúzza az embert a mélybe. Óvakodni kell már az első lépésnél, már a kísértő gondolatnál is, hogy soha ne tegyek olyat, amivel nem tudom az Istent dicsőíteni, amivel eltávolodnék tőle.


Tisztelt Lelkiatya!

Amióta a Hajdúdorogi Egyházmegyét metropóliai rangra emelték, Kocsis Fülöp püspök atya hol érsekként, hol metropolitaként, hol érsek-metropolitaként, hol pedig metropolita-érsekként van emlegetve. Szerintem az ő joghatósága alá tartozó papok is gondban lehetnek, hogy az istentiszteleteken hogyan kommemorálják a megyéspüspöküket. Azt tudom, hogy az Orosz Orthodox Egyházban jól láthatóan meg lehet különböztetni, hogy az egyes főpapok milyen "rendfokozatot" viselnek. A püspököknek sötét színű kamilavkájuk van sötét színű (fekete) fátyollal. Az érsekeknek is, de az ő kamilavkájukon már van egy kis kereszt. A metropoliták már fehér kamilavkát kapnak fehér fátyollal. Az ő kamilavkájukon szintén látható a kis kereszt. Hogy a többi helyi orthodox egyházban mi a gyakorlat, nem tudom. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: Miklós

A többi ortodox egyházban is többféle gyakorlat él, nem általános szabály az, amit Ön az orosz gyakorlatról írt. A környező görögkatolikus egyházban is van egyfajta gyakorlat e téren, de az sem egységes. Nálunk a püspök atyák öltözködése nem változott a metropólia létrejötte óta. Egyetlen különbség a metropolitai omofor, amelyet Ferenc pápa adott át az új metropolitának. Világos rendelkezés jelent meg arról, hogy Atanáz atyát az általa vezetett egyházmegyékben kell említeni, Fülöp atyát pedig érsekként a saját főegyházmegyéjében, metropolitaként pedig egész Magyarországon. Hogy egyszer így, egyszer úgy szólítják meg, ez inkább egyszerűsítés, mert inkább furcsán hatna, ha állandóan érsek-metropolita atyának akarnák szólítani.


Kedves Lelkiatya!

Az egyházi rend szentségével kapcsolatban szeretném megkérdezni: csak a diakónust lehet áldozópappá szentelni? Tehát ahhoz, hogy érvényesen áldozópappá szenteljenek valakit, dogmatikailag szükségszerűen diakónusnak kell lennie?

Tamás

Igen, így van, csak diakónust lehet pappá szentelni. Az áldozópappá válás lépései közé tartozik, hogy előbb megkapja szép sorban a kisebb rendeket: felolvasó, alszerpap, majd a diakonátust, és ezek után lehetséges pappá szentelni. Ezen lépések között megfelelő időnek kell eltelnie.


Tisztelt Lelkiatya!

Azt szeretnem kerdezni hogy ha a romai katolikus vallasbol at szeretnek terni az ortodox vallasra,bunt kovetek el?Mivel hogy a ferjem ortodox,mi nem vagyunk templomban meg eskudve mert nekem van egy regi ervenytelenitett hazassagom(amire kertem az ervenytelenitest,de mar 4 eve varok es semmi valasz,sot amikor erdeklodtem azt mondtak hogy ,meg altak mert keves a tanum,hat mit akarnak ,hogy tegyek hamis tanukat?En oszinte voltam,de ha ez az en multam nincs mit csinaljak.)Nagyon szeretnem meg tudni az on velemenyet,mert nekem,ismerve a jelenlegi elethelyzetemet,egy jo ismeros katolikus pap,javasolta hogy ha nem adjak meg az ervenytelenitest,meg eskudhetunk az ortodox templomba.(a ferjem vallasaba) Kerem szepen,vilagositson fel engem ebben a problemaban!Elore is koszonom szepen valaszat!

Azt javaslom, hogy indítsa újra a korábbi házassága érvénytelenségének vizsgálatát. Nem szabad ilyen pert lezáratlanul hagyni. Erre most különösen is jó esélye van, mert Ferenc pápa új rendelkezést adott ki, amely serkenti a bíróságokat, hogy minél hamarabb végezzék el ezeket a vizsgálatokat, hogy ne nehezítsék a hívek helyzetét a jogi ügymenetekkel. Nem szükséges ahhoz áttérnie ortodoxnak, hogy szentségi házasságot létesítsen. Ha viszont a korábbi házasság érvénytelenségi vizsgálata elmaradna, Ön hiába térne át ortodoxnak, a korábbi szentségi kötelékének gátja akkor is megmarad. Tehát indítsa újra a vizsgálatot, akár másik plébánián keresztül, és ha megérkezik a lehetőség szerinti kedvező eredmény, akkor kössék össze az életüket az Egyház szentségi kötelékével.


Jó napot kívánok!
Kérdéseim a következők lennének: A bibliában olvastam a fenevad bélyegéről, ezt akkor kapja-e meg az ember, ha nem tartja meg a szombati pihenő napokat, hiszen a Mózes könyvében meg van írva, hogy szombat megtartása jel fog lenni Isten és ember között. Ha nem, akkor mi a fenevad bélyege?
Sokan azt mondják, a fenevad a világban van már, ki lehet az?
Bűn-e a maszturbáció?
Hogyan lehet meghallani a Szentlélek hangját?
Köszönöm a választ.

A Jelenések könyvében szereplő lények és tények nagyon sokféle értelmezést kaptak már az elmúlt kétezer évben. Nehéz lenne bármelyik értelmezést véglegesnek, egyetlen hitelesnek mondani. Mindenesetre az bizonyos, hogy ez a könyv sem a jövő események kiolvasására való. Hiterősítésként kaptuk, miként a teljes Bibliát. A Biblia nem természettudományos könyv és nem is történelemkönyv, amely akár a múltat, akár a jövőt mesélné el. Kivált félrevezető volna a Jelenések könyvében szereplő lényeket és tényeket azonosítani jelenkori dolgokkal. Az én egyéni értelmezésem szerint a vadállat jele az a seb, amelyet a bűn üt az emberen. Seb, amely elfertőződhet (az ember még bűnösebbé válik) akár halálos is lehet. Seb, amelyet gyógyítani kell, ápolni, gondozni (imádsággal, bűnbánattartással), s amelyet teljesen és végérvényesen az egyetlen gyógyító, Krisztus tud begyógyítani. Őrizkednünk kell, nehogy a vadállat megjelöljön, megsebezzen: ne kövessünk el bűnt.
A maszturbáció bűn: önző testi örömszerzés céljából kifordítja lényegéből az Isten csodálatos ajándékát.
A Szentlélek hangja nem testi füllel hallható, hanem lelki hallással. Minél többet imádkozik az ember, minél többet van csöndben, vagyis hallgat az Isten jelenlétében, annál inkább kifinomul ez a belső lelki hallása.


Kedves Lelkiatya!

Néhány hete feltettem itt egy kérdést, de még mindig nem találom rá a választ. Nem tudom, hogy megérkezett-e, vagy valahol "elveszett" út közben.
Röviden megismétlem a kérdésemet:
Amióta Debrecen lett a metropólia központja, azóta hál' Istennek egyre többször juthatok el püspöki liturgiára. Az egyik ilyen Szent Liturgia előtt a püspök atya két diakónusával az ikonosztázion előtt imákat végzett. A kérdésem az, hogy milyen imákat végzett? Van-e ennek köze, illetve megfeleltethető-e ez az ima valamilyen formában a tradicionális latin rítus lépcsőimájának, ahol a miséző pap a Júdica me kezdetű zsoltárt imádkozza felváltva a ministránssal, majd a Confiteort mondják el (előbb a pap, azután a ministráns); mintegy megtisztulásképpen a Szent Áldozat bemutatása előtt.

Van-e valamilyen előírás különben a görög katolikus Szent Liturgia előtt, hogy milyen imákat kell(ene) elvégeznie a papnak? (Itt most nem a különböző ruhadarabok felvétele közbeni imákra gondolok, hanem olyan imára, amelyben a pap lélekben is megtisztul, a bűneit, gyarlóságait megbánja, hogy méltóvá váljon a Legszentebb Áldozat bemutatására.)

László

Kedves László!
Minden bizonnyal igen hasonló imákról lehet szó. Ezeket az előkészületi imákat minden pap elmondja a Szent Liturgia előtt, csak általában magában, csöndesen, és nem az ikonosztáz előtt. Azért volna ott a helye, mert ezeknek a bűnbánati és kérő imáknak a sora azzal zárul, hogy meg kell csókolni a Krisztus és az Istenszülő ikonokat. Talán ez a részlet abban az időben került háttérbe görögkatolikus gyakorlatunkban, amikor sok helyen még - vagy egy bizonyos időszakban már - nem volt ikonosztázion.
A honlapunk liturgikus gyűjteményében elérhetők ezek az imák. Itt csak a legutolsót írom le, melyet már a királyi ajtóban kell mondani:
Uram, küldd le kezedet szent hajlékod magasságából. Erősíts meg engem ezen szolgálatodra, hogy elítélés nélkül állva félelmetes oltárod előtt, végezzem a vérontás nélküli áldozat bemutatását; mert tied a hatalom mindörökkön örökké. Amen.
A szentélybe való bemenetkor pedig: Isten, tisztíts meg engem bűneimtől és könyörülj rajtam.


Tisztelt Lelkiatya,
egyik (felnőtt) barátunk szeretne görög katolikusként megkeresztelkedni. Van erre mód?

Igen, természetesen. Ennek semmi akadálya nincsen. Keresse föl a legközelebbi vagy legkönnyebben elérhető görögkatolikus atyát, és szívesen áll rendelkezésére.


Kedves A.
Köszönöm, hogy ezt az ijesztő tapasztalatát is leírta. Nem is e balszerencsés kártyavetés miatt, hanem kifejezetten azért a figyelemfelhívástért, hogy mekkora félreértés, ha az imádságot ilyen buta eszközökkel akarjuk hatékonyabbá tenni, holott éppen gyöngítjük vele, s ráadásul a hitünket is, mert nem Istenre hagyatkozást fejez ki, hanem egyéb erőkkel való egyezkedést. Tehát ezek miatt mindenképpen kerülendő. Mindenkit óvok tőle.
Ha keresztény pszichológusokat keres, figyelmébe ajánlom ezt a címlistát:
http://w3.oli.katolikus.hu/upload/file/szakemberek_hozzajarultak.pdf


Tisztelt Lelkiatya!
Egy hete írtam Önnek, és szeretném megosztani, hogy azóta mi történt. Én vagyok az, aki tarot kártyából jósolt és egy férfival való kapcsolatot vázoltam, akivel én nagyon szeretném a továbbiakat, de ő nem keresztényi módon kívánja a kapcsolatot bonyolítani. Mint írtam, testi érintkezés nem történt meg, csak majdnem, mert nem akartam többet. Azóta nem találkoztunk, mivel ő másik országban lakik.
Azóta átimádkoztam a dolgot, és rájöttem, nem méltó olyan férfival kezdeni kapcsolatot, aki nem látja Jézust a másik emberben. Nem tudom, mennyire fogom tudni tartani magam, hiszen nemsokára megyek abba az országba és persze, hogy nagyon tetszik a rajongás, amivel ott körülvesz, és a többi férfitól is sokkal több visszajelzést kapok, pedig nem vagyok fiatal, csak abban az országban nem olyan szépek a nők. Szóval megpróbálok erős lenni és méltó Krisztushoz, a magyarsághoz, önmagamhoz és ehhez fogom kérni Asszonyunk Mária segítségét továbbra is.
A másik dolgot is szeretném megosztani Önnel. Még egyszer kísértést éreztem, hogy a jövőt faggassam kártya segítségével. Gyújtottam szentelt gyertyát, odatettem az olvasót, Mária képet és egy szentkoronás ezüstérmét, majd kértem Máriát hogy válaszoljon a kérdésemre a férfivel kapcsolatosan, de kérem, tudassa, ha mindez ellenére való. Majd húztam lapot, de nagyon-nagyon erős érzéssel irányított egy erő egy bizonyos laphoz. Legnagyobb rémületemre ez az ördög lapja volt!! Természetesen azonnal eltettem jó mélyre a kártyát, és nem is szándékozom elővenni többé! Holnap megyek gyónni. Megköszöntem Máriának, de a rózsafüzért is fogom imádkozni.
Bármilyen furcsa is levelem alapján, nem 16 éves gimnazista kislány vagyok, hanem egy munkájában nagyon sikeres nagymama, csak a párkapcsolat nagyon gyenge területe az életemnek, ez soha nem volt sikeres. Most Mária segítségével szándékozom ezen dolgozni. Továbbá szeretnék Öntől keresztény pszichológus nevet, elérhetőséget kérni, amennyiben ez lehetséges lenne. Nincs önbizalmam, nem hiszem el, hogy szerethető vagyok és ezért mindig mélyen aláválasztok.

Tudja Atya, mennyivel könnyebb horoszkópot csináltatni, kineziológushoz menni és kártyát vetni, mint az égiekhez fordulni és várni a választ, ami vagy érkezik, vagy nem. De mégis ez az út és csak ez. Azért írtam ilyen hosszan, hogy okulás legyek mások számára is, mennyire könnyű a világban rossz helyen keresni a válaszokat, és mégis mennyire mellettünk van az, aki mindig szeret.

Kedves A.
Köszönöm, hogy ezt az ijesztő tapasztalatát is leírta. Nem is e balszerencsés kártyavetés miatt, hanem kifejezetten azért a figyelemfelhívástért, hogy mekkora félreértés, ha az imádságot ilyen buta eszközökkel akarjuk hatékonyabbá tenni, holott éppen gyöngítjük vele, s ráadásul a hitünket is, mert nem Istenre hagyatkozást fejez ki, hanem egyéb erőkkel való egyezkedést. Tehát ezek miatt mindenképpen kerülendő. Mindenkit óvok tőle.
Ha keresztény pszichológusokat keres, figyelmébe ajánlom ezt a címlistát:
http://w3.oli.katolikus.hu/upload/file/szakemberek_hozzajarultak.pdf


Tisztelt Lelkiatya!Először is szeretném megköszöni az eddig adott válaszait a kérdéseimre nagyon sokat segített nekem és családomnak!!! Lenne még egy kérdésem ami nagyon aggaszt mint már írtam a férjemnek és nekem is van érvényes katolikus házasságunk a múltból érvényesitésre nem sok esélyt látnak az atyák, hogy kérhetnék én bármit is a Jó Istentől mikor bűnös párkapcsolatban élünk "házaság törés" a szentírás is azt mondja hogy nem lehet két úrnak szolgálni nem lehet bűnben és igazan egyszerre élni vagy a bűnben élünk vagy az Istenek élünk hogyan tudnék én ilyen házaságal istenek tetsző életet élni??? És legfőképp hogyan kérhetek én ilyen házaságal bármit is a jó Istentől Válaszát előre is köszönöm Ildikó

Kedves Ildikó!
Nagyon fontos megértenie, hogy bár az életállapota miatt valóban nem járulhat a szentgyónás és a szentáldozás szentségéhez, de azért Ön éppen annyira kedves az Istennek, mint bárki más, éppen annyira fontos tagja az Egyháznak, mint bármely templomba járó hívő. Nagy szomorúság, valóban, hogy így alakult az élete, de azért, ugye, van benne rengeteg öröm is. Ezeket is mind az Istentől kapja. Ne féljen tehát imádkozni, templomba járni, kérni az Istentől. Egyelőre nem lehet változtatni az életállapotán. De ha valaki, hát éppen a Jóisten az, aki ezt a legjobban megérti. Ön nem két úrnak szolgál, hanem lelki baleset történt az életében. Ezért, bizonyára valamilyen mértékben Ön is felelős, vagy esetleg a férje, akit szeret, de mindegy. A lényeg az, hogy Ön így is élhet, a lehetőségekhez képest, teljes életet. Imádkozzék sokat, járjon el templomba és hálás szívvel örvendezzék azoknak az ajándékoknak, amelyekkel a Jóisten Önt így is elhalmozza!


Tisztelt Lelkiatya!

Mostanában eléggé foglalkoztat a világ változása, fejlődése. Arra volnék kiváncsi, hogy Ön mit gondol erről a dologról, Isten és a Biblia szemszögéből persze. Kiváncsi vagyok, hogy vajon Istennek mi a szándéka a világgal, mint egésszel, most nem egyénekre gondolok.
Szükséges-e vajon a világ fejlődése, változása? Manapság rohamos léptékű fejlődést és változásokat élünk meg, gondolom ezt Ön is tapasztalja. Nekem eddig főként az volt a véleményem, hogy a fejlődés, itt most elsősorban technikai fejlődésre gondolok, másodsorban szellemi, erkölcsi fejlődésre(emberi jogok európai egyezménye, oktatás reformja stb.) mindenképpen káros, hogy jobb lenne visszatérni a múlthoz, de aztán rájöttem, hogy ez talán nem is lehetséges, de nem is kell. Mert lehet hogy ha már eljutunk egy bizonyos szintre, nem szabad nagyon visszalépni, hanem inkább azt kell tökéletesíteni, ésszel, ésszerűen továbbfolytatni, úgy, hogy mindenkinek a lehető legjobb legyen, nem pedig kizsákmányolóan (gyárak környezetszennyezése, olajipar, fák kivágása, bankszektor). Nyilván ez nem ilyen egyszerű. Biztos nem lesz a világ soha tökéletes, mint ahogy az emberek sem. De lehet, hogy a fejlődésre, változásra való hajlam, ösztön benne van az emberben, hisz ha nem lenne, akkor még mindig az őskorban élnénk. Tehát ez elég kétoldalú dolog, szükséges és törvényszerű a fejlődés, csak szerintem az kellene, hogy a szeretet vezérelje, akkor lehetne fenntartható fejlődés a világban.
Az ésszerűségre egy példa: az USA-ban könnyen kidobálják az élelmiszert, de a gazdasági válság idején ezt visszafogták, és spóroltak az emberek, és ez még tovább fokozta a válságot. Szomorú, hogy azért kell kidobálni az ennivalót, hogy pörögjön a gazdaság, miközben Afrikában nincs elég élelem és víz. Nem inkább az lenne a helyes, ha megbecsülnénk az ennivalót, és lehet hogy átmenetileg egy kicsit hanyatlana a gazdaság, de mivel visszafogottan élünk, ezért hosszú távon fenntarthatóbb lenne. Az a baj a világgal, hogy mindig többet akar az ember, sosem elég ami van. Nyilván ez viszi előre a fejlődést, csak mint mondtam, jó lenne, ha az emberek rájönnének, hogy ésszel és persze szeretettel kellene. Azért hiszem, hogy sok ember így gondolja, mint én, csak sajnos vannak érdekek, amik ezt elnyomják. De én azért teszem a tőlem telhetőt, hiába mondják sokan, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Másik dolog, hogy mit gondol az orvostudomány fejlődéséről. Gondolok itt arra, hogy régen működött a szelekció, tehát az életképes egyedek maradtak életben, akár már a születéskor. De a modern orvostudománynak köszönhetően ma már (hála Istennek) sok olyan embert megmentenek, akiket régen nem lehetett volna (vérátömlesztés, transzplantáció). Vajon Istennek tetsző dolog ez? Melyik az erősebb: a természet vagy a szeretet törvénye?
Elnézést, ha egy kicsit hosszú lett az írásom, de mit gondol?
Tisztelettel: H.

A változás, a fejlődés törvényszerű. Ami él, az fejlődik. Egyrészt az egyes ember is testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt, de fejlődik egy-egy család is, tehát a legkisebb emberi közösség. Ugyanígy a társadalom is és az egész emberiség. Amikor egy-egy tudományos fölfedezés történik, az mind a Teremtőt dicséri. Kellene is, hogy az ember ilyenkor hálát adjon. Néhány kutató ezt meg is teszi. Más kérdés, hogy az ember az önzése és mohósága miatt a fejlődést, a vívmányokat rosszra használja. Ezt nem volna szabad. Ezért is juthatott eleinte arra a gondolatra, hogy minden fejlődés káros, mert sok kárát is látnunk kell az utóbbi évtizedek, vagy évszázadok rohamos fejlődésének. Ezt igazából nem is lehet fejlődésnek nevezni, mert csak az fejlődés, ha valami fölfelé halad, egyre közelebb az Istenhez. Az, ha a fegyvereket tökéletesítik, az csak az emberiség romlásához, nem fejlődéséhez vezet. Az orvosi kutatás fejlődése is Isten áldása. Mindaz, amit az ember fölfedez, már benne van a világban. A Teremtő, hogy úgy mondjam, nem lepődik meg semmin, mindent tud előre. Csak az időben élő ember érzi úgy, hogy halad előre az eredményeivel.
Valójában minden ember legfőbb feladata a fejlődés, hogy önmaga fejlődjön, fölfelé haladjon, egyre közelebb kerüljön az Istenhez. Ha a keresztény kutatót, orvost, kétkezi mestert ez vezeti az életében, akkor az eredményeiért valóban hálát ad és dicsőíti vele az Istent. De minden egyes ember így van vele a saját munkája, a saját élete területén.


Kedves Lelkiatya!

Római katolikus vagyok, online válaszoló lelkiatyát keresve találtam erre a honlapra és nagyon sokat segített az Ön válaszainak olvasása, több kérdésemre is választ kaptam pl. a migránsok, a félelem, az Istennel való kapcsolat témakörében.

Két kérdésem lenne mégis, ami konkrét. Az egyik, hogy ma visszaestem egy két éve teljesen elhagyott bűnömbe, jósoltam magamnak tarot kártyából. Kértem Szűz Mária segítségét, hogy segítsen, óvjon az ártó lelkektől, és úgy adjon információt, hogy mit tegyek.
A másik kérdés szorosan idekapcsolódik, ugyanis egy férfival kapcsolatosan kértem információt, akivel megismerkedtem és én nagyon szeretném folytatni, de benne nem látok hajlandóságot a tartós kapcsolatra, csak a testire. Külföldi férfi, de katolikus hitben nevelkedett, vallását nem gyakorolja. Nem történt meg köztünk a teljes testi érintkezés, én nem akartam. Ez így is bűnnek számít? Meg fogom gyónni, de ha lesz még alkalom, eddig bizonyosan el fogok menni újra a férfival, hiszen az én koromban nem várhatok el olyan tisztaságot, tartózkodást egy férfitól, mint egy házasulandó fiatal. Ő 50 éves, én 40.
Atyám, az lenne a kérdésem, hogy mennyire siessek a gyónással, és tényleg az a kártyajóslás veszélye, hogy gonosz lelkeket hívhatunk le?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm,
A.

Ha jól értem, imádkozni akart, csak ezzel a kártyajátékkal próbált ráerősíteni, mintegy választ kényszeríteni. Ne tegye! Talán egyszer elkövetni ilyen butaságot nem olyan vészes, de ha az ember rászokik, akkor valóban már kezd közeledni a mágiához, nevezzük azt akár fehérnek, akár feketének, ugyanaz. Aki pedig effélével foglalkozik, az bizony, megnyitja magát a sötét erőknek. Igen, gyónja meg, hogy ilyenbe belecsúszott. Bár, ismétlem, ez a cselekedet még önmagában nem annyira súlyos. A férfival való testi kapcsolata azonban igen. Keveset enyhít a dolgon, hogy nem mentek el a végső pontig. A testi szerelem csakis a házasságban lehetséges. A házasságra készülők testi vonzódása természetes, és egymás iránti szeretetük ilyen módon való kifejeződése is, megfelelő keretek között helyénvaló. De ez a házasság előkészülete. Amikor nem házasságra készülőkről van szó, akkor nem szabad a testi örömöt hörpölgetni. Azért nem, mert nagyon veszélyes. Hasonlóan a kártyavetéshez, az ember saját magát hálózza be. Nemde, Ön is már olyan helyzetbe került, hogy készül abba az országba, s máris ezekre gondol, talán vágyakozik is rá. Persze, nagyon erős tud lenni az ilyen vágy, behálózza az ember gondolkodását. Éppen ez az, ami méltatlan, ami nem tiszta, ami eltávolít az Istentől. Az is méltatlan, ha ez az úriember nem kíván tartós kapcsolatot létesíteni, csupán néhány éjszakára szóló örömet keres, erre pedig Önt, az Ön testét használja föl. És, mondhatjuk, viszont. Ennél sokkal több a testi szerelem. Felnőtt korban még inkább elvárható az önfegyelmezés.


Kedves Lelkiatya!

Arra kérem, ne jelenjenek meg soraim a nyilvános felületen, ...

Miért, miért , miért. A megbocsátás miért nem lehet olyan könnyű.

Ha már beszélt a plébánossal, hogy ez így nincsen rendjén, akkor kifejezetten kérem, beszéljen a feljebbvalójával is, az esperessel, de nyugodtan megkeresheti a püspököt is. (Csak ne névtelen levéllel, mert azzal nem lehet kezdeni semmit, az egyenesen a papírkosárban landol.) Ön szívén viseli az egyház, az egyházközsége sorsát. Ez nagyon helyes. Arra kérem, ne nyugodjon bele, tehát, hogy így mennek a dolgok. Természetesen fontos a békesség és a megbocsátás, de az egyház romlását sem nézhetjük tétlenül. Tény, hogy előbb a szívében kell békére lelnie, s csak utána láthat hozzá, hogy az egyházat is jobb irányba próbálja mozdítani. De meg kell tennie, ne halogassa! Imádkozzék az atyáért és a többi érintett személyért, és tegyen is lépéseket, hogy lehetőleg ne folytatódjék ez a dolog a plébánián.


Tisztelt Lelkiatya!Férjemmel igen szerény lakáskörülmények között neveljük két fiú gyermekünket húsz négyzet méter szoba és egy nagyon pici konyha az otthonunk több gyermeket vállalni már nem tudunk,a harmadik gyereket már lefektetni se tudnám mert annyi hely sincs a pici lakrészbe!!! Védekeztünk tehát kell!!! Hallottam a TCST MÓDSZERŐL amit a katolikus egyház elfogad de én ezt alkalmazni egyiket se tudom mert az én szervezetem elég rendszertelenül működik!!! Jelenleg gyógyszerel védekezünk de nagyon bánt hogy én ezzel a JÓ ISTEN ELLEN VÉTEK mit tegyek??? Válaszát előre is köszönöm!!!

A helyzetük valóban nem könnyű. Ilyen esetben kifejezetten az a felelős gondolkodás, ha megpróbálják tudatosan kezelni a gyermekáldást. Többféle módszer is létezik, amelyet az Egyház adott helyzetben különbözőképpen ítél meg. Ezt mindenképpen a lelkiatyával, gyóntató pappal, parókussal (plébánossal) kell megbeszélnie. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy abortív módszert semmiképpen se alkalmazzanak. Ezek ártatlan eszközöknek vagy megoldásoknak tűnnek, de a gyakorlatilag megfogant magzat életét oltják ki. Emberéletet megölni semmilyen körülmények között nem szabad.
Beszéljen tehát erről a kérdésről egy lelkiatyával. Adja Isten, hogy lakhatási körülményeik is minél hamarabb kedvező fordulatot vegyenek!


Kedves Lelkiatya!

Feleségemmel mindketten római katolikusok vagyunk és mindkettőnknek volt korábban egyházi házassága(bár mindkettőnkké kereszteletlen féllel). Ám az egyházi házasságok közül csak az egyikünként sikerült rendezni, a másik házassággal kapcsolatban az egyházi bíroság nemleges döntést hozott. Így sajnos jelenleg nem tudunk a gyónás és áldozás szentségéhez járulni. Ezzel kapcsolatban szeretnék két kérdést feltenni. Az egyik, hogy van-e esély egy új eljárás keretében mégegyszer megvizsgáltatni a házasságot, ha igen, érdemes-e egyházi jogi személy (ügyvéd) segítségét kérni? A másik kérdés, hogy ebben a helyzetben bérmálkozhatok-e. Erre fiatalabb koromban még nem került sor, és most felnőttként a gyónás és áldozás szentsége nélkül felvehető-e a bérmálás szentsége? Köszönöm szépen a válaszát! Gábor

Kedves Gábor!
A bérmálás szentsége fölvételének semmi akadálya nincsen. Javaslom is, hogy jól fölkészülve rá minél hamarabb részesüljön a Szentlélek e nagy ajándékában. A házassági semmisség újra tárgyalását is kezdeményezheti. Egyébként van lehetősége föllebbezést is benyújtani. Nem tudom, ezt megtették-e. De ha lelkiismeretében úgy érzi, hogy van arra esély, hogy a korábbi házasságkötése nem volt érvényes, tanácsolom is, hogy indítsák újra a vizsgálatot.


Kedves lelkiatya!
Mit jelent az, hogy szeretnek visszaélni az ember bizalmával ?
Válaszát köszönöm!

Ha valakivel bizalmasan közölnek valamit, azaz olyan személyes dolgot, amelyet az illetővel a közeli kapcsolat miatt szívesen megoszt az illető, de másnak nem mondana el, ám ez a bizalommal megajándékozott személy a dolgot nem tartja magában, hanem elmondja másnak is, akinek az a valaki nem mondta volna el.
Az is bizalommal való visszaélés, ha olyan dolgot tár fel mások előtt a bizalommal visszaélő, amelyet nem közlés útján tudott meg, hanem más módon, a közeli kapcsolatból fakadóan vált ismertté számára. A bizalom nagy kincs, óvakodnunk kell, hogy ne játsszuk azt el felelőtlen fecsegéssel.


Tisztelt Lelkiatya!

Bár hívő katolikus vagyok,közel áll a szívemhez a csotki és a Jézus-ima.Rendszeresen imádkozom is, este és napközben többször.A csotkimat magam készítettem szeretettel és imával.Kíváncsi lennék hogy mi a véleménye erről.
Válaszát előre köszönöm.
Péter

Kedves Péter!
Örvendetes, hogy rátalált a csotkira, mint hatékony imamódra és gyakorolja is ezt. Általában nem magunknak szoktunk kötni csotkit, de ebben sincsen semmi rossz. Fő, hogy van már ilyen imafüzére, és használja is. Ha kialakult az imaéletében az, hogy egészen sok időt tud rászánnak, mondjuk, naponta fél órát vagy többet, akkor mindenképpen javaslom, hogy egy lelkiatyával vegye föl a kapcsolatot. Még az sem baj, ha az illető nem ismeri vagy nem gyakorolja a Jézus-imát, de legyen egy külső társa, aki kíséri ezen messzire és mélyre vezető lelki úton!


Kedves Lelkiatya!
Járok egy keresztény terapeutához,aki sokat segit nekem,helyes önismeretre jutnom és a hitemet aktivabban megélni.Feltártam neki,hogy mély ellneszenvet,megvetést érzek a függőbetegek iránt,kiidegelnek.Azt mondta ami megvan bennünk azt meglátjuk és zavar bennünket.Ha mások titokban lévő függőségére.pl egy zugban való ivásra dühösen reagálunk akkor nekünk is van rejtett függőségünk.Ezzel fején is találta a szöget,csak voltam tudatában,hogz ez egy rejtett függőség.Azt mondta ezek a függőségek más emberek képében követnek bennünket.Nekem is van rejtett függőségem,amit titokban csinálok,ez pedig az önkielégités bűne.Restellem is.Hosszú évek óta tart,már ritkábban csinálom,de havonta vagy kéthavonta belekerülök ebbe a csapdába.Mit tehetnék hogy ezen változtassak és az éz érzéseimen is változtassak a függő betegek iránt?A terapeutának ezt szégyellem elmondan,inkább leraknám,átbeszélném egy életgyónásban,meggyóntam azelőtt csak felületesen,általában úgy,hogy vétkeztem a tisztaság ellen.Ön mit tanácsolna?
Válaszát nagyon szépen köszönöm!

Az a sejtésem, hogy ez a keresztény terapeuta már tudja Önről, hogy mi ez a függősége, csak arra vár, hogy Ön mondja ki. Természetesen fontos meggyónnia is. Lehetőleg a gyónásban se takargassa mellébeszéléssel. Ez a fajta szégyenérzet, persze, természetes és nagyon helyes, de éppen saját magunkat megszégyenítő ereje segíthet az önfegyelmezésben. Igaz, nem ez a végső megoldás, de segít a küzdelemben. Tanácsom, tehát, hogy a terapeutának is tárja föl inkább. Hátha ő tud ebben is tanácsot adni. Hiszen sok oka lehet az efféle magatartásnak. A függőbetegekkel szembeni viszolygását pedig azzal győzhetné le, ha tudatosan megismerkedne közelebbről egy ilyen emberrel. Elbeszélgetne vele, megpróbálna segíteni rajta. Nem a szenvedélytől való szabadulás végett, hanem bármi más egyszerű emberi segítséggel. Észrevenné ezáltal, hogy ott is egy küzdő, szenvedő ember van, akit nem megvetni, hanem szeretni kell. Javaslom, tegye meg ezt a most még nehéznek tűnő lépést. Sokat fog változtatni a gondolkodásán.


Kedves lelkiatya!

Miért van az hogy nekem mindig többet kell tenni azért hogy valami sikerüljön? Miért van az, hogy engem néha átvernek? Nekem nincs semmiben sem örömem, mindig azt hallgatom, hogy "más is jár így", "mindennek eljön az ideje", "kitartás". Annyira unalmas már minden...... Úgy érzem, hogy másnak "csak úgy van minden". Szeretném ha nekem is fordulna valami az életemben, csak nincs még párkapcsolatom, nem tetszik néhány embernek amit csinálok. Várom a válaszát.

El tudom képzelni, hogy egyáltalán nem rosszindulatból mondják Önnek, hogy más is jár így, hogy várni kell, hogy ki kell tartani. Az életben, nyilván, sok megpróbáltatás ér minket, s ezekhöz hozzá kell edződnünk. Ez elengedhetetlen feltétele az életrevalóságnak. E megpróbáltatások csak azért érik Önt, hogy minél erősebbé váljon. Azt egyáltalán nem kell gondolnia, hogy másnak csak úgy van minden. Ez mindig csak messziről nézve, kívülről látszik így. Küzdenünk kell az életünkben. Sőt, Madács azt írja híres drámájában: Az élet célja a küzdés maga. Semmi sem pottyan ingyen az ölünkbe. A mai világ, sajnos el akarja hitetni velünk, hogy ez lehetséges, holott ez hazugság. Küzdenünk kell, azonban ez jó küzdelem, boldogító út. Még egy dolog. Ne arra számítson, hogy majd lesz párkapcsolata, s akkor minden megoldódik. Ha lesz - adja Isten, hogy legyen mihamarabb! - akkor abban is sok küzdelem lesz majd.


Kedves lelkiatya!
Lehet-e tudni,hogy egy atya válaszol-e a kérdéseinkre, vagy esetleg több. S van-e email címük amire írhatunk. Köszönettel

Ezen a rovaton általában én válaszolok, de amikor egy-egy fogósabb kérdést kapok, amibe beletörik a bicskám, akkor más atyák segítségét szoktam kérni. Meg azt is szoktam tőlük kérni, hogy ha hibát találnak a válaszomban, akkor nyomban figyelmeztessenek. Meg is köszönöm nekik.
Külön írni pedig a lelkiatya@gorogkatolikus.hu címre lehet.




1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66   67   68   69   70   








Ajánlott facebook oldalak:





lablec

emft_eu uszt hu-ro nka emft_eu

Letölthető pályázati dokumentumok

© Hajdúdorogi Egyházmegye

Impresszum Kapcsolat